Dolgozatomban szeretném bemutatni a Nyírerdő Rt. Guthi erdészetében folyó dámszarvassal történő gazdálkodást. Vizsgált témám részletessége kiterjed a Gúthi dámállomány populáció dinamikájára, hogyan változott a ’90-es évektől-napjainkig, illetve a Gúthi területi elhelyezkedésre , milyen eredmények születtek a vadásztatás során. A vadásztatás eredményeit a lőtt bikák trófeaértéken keresztül akarom bemutatni. Itt vizsgáltam, elemeztem az érmesarányt a pontozás során lévő szubjektív tulajdonságokat (szín, csipke, alak) kor-trófeatömeg értékeket, korátlag agancstömeg. A lőtt dámok (1990-1993 és 1994-05) trófeatömegeinek minimum, maximum és átlagos értékeit. Valamint a trófeát befolyásoló tényezők közül, kiemelten foglalkoztam az időjárás hatásaival a dám agancsfelrakási, illetve téli időszakában. Guthon az Alföld egyik legnagyobb önfüggő erdejében kiváló dámállomány él. A ’70-es években történt erdőgazdasági átalakulás következményeként az egykor kiváló apróvadállományáról híres Guthi erdő vadgazdálkodása megváltozott. Az egyre fokozódó vadászati igények kielégítésére a szakemberek új vadfajok betelepítésének lehetőségeit kezdték vizsgálni (dámszarvas, amerikai vadpulyka, gyöngytyúk). A dolgozatomban bemutattam a gúthi dámszarvas populáció állománybecslési, ebből a hasznosítás mértékét, sor került ennek táblázatban való kimutatására, hogy honnan származik a világbajnok dámlapát. A Guth-i dámszarvas állomány vizsgálata kiterjedt a számának változására az élőhely részletes bemutatására (pontos helymeghatározás térképen.). Foglalkoztam a trófea növekedésére ható tényezőkkel, különös figyelemmel az időjárásra.illetve a trófea vizsgálatánál foglalkoztam a trófea súlyával és a kor elemzésével. Ezen vizsgálat eredményeiből bizonyítható, hogy a két tulajdonság közötti kapcsolat a véletlennek köszönhető-e vagy sem. A vizsgálat eredményeként az összefüggés nem a véletlennek köszönhető. Tehát van összefüggés a kor és az agancstömeg között. Ahogy nő a kor, egy bizonyos pont eléréséig elvileg folyamatosan nő a trófea tömege. Ez a pont a kulminációs pont. Ez a maximum érték, ezután már csak csökken az agancstömeg. Valamint érdekes téma a trófea és a testömeg közötti összefüggés. Vegyük a trófeasúly méretezését a trófeasúlyt úgy nem lehet mérni, hogy a bika él. Esetleg a hullajtott agancsból lehetne következtetést levonni, de ez bizonytalan (azé a bikáé e az agancs vagy nem), nehezen ellenőrizhető. . Egyes szakemberek szerint e két tulajdonság között nincs összefüggés mások szerint van: pl. a világbajnok bika 88 kg volt zsigerelve, a legnagyobb zsigerelt súlyú bika pedig 90 kg volt. Tehát egyértelmű összefüggés nincs a testtömeg és a trófea súlya között. A trófea tömegét meghatározó tényezők főleg külső hatások, időjárás,mint már említettem, valamint a táplálkozás, a belső tulajdonság, és a genetikai állomány.