A magyar munkaerőpiac egyik régóta fennálló, súlyos problémája a be nem jelentett foglalkoztatás ("feketemunka"), amely jelentős károkat okoz az államháztartásnak, aláássa a munkavállalók szociális biztonságát, torzítja a piaci versenyt, és különösen a kis- és középvállalkozói szektorban elterjedt. Jelen tanulmány kettős célt tűz ki: egyrészt vállalkozik a feketefoglalkoztatáshoz kapcsolódó komplex compliance kockázatok – igazgatási, adóügyi, munkaügyi, munkajogi és társadalombiztosítási – részletes elemzésére. Másrészt, a kockázatok feltárásán túl konkrét, innovatív és a magyar jogi-gazdasági környezetben alkalmazható javaslatokat kíván megfogalmazni a legális foglalkoztatás ösztönzésére. Ennek érdekében a dolgozat jd részletesen kitér a bejelentési kötelezettségre és a feketefoglalkoztatás adójogi, munkaügyi hatósági és társadalombiztosítási következményeire, valamint az alvállalkozói láncokban rejlő specifikus kockázatokra. Ezt követően bemutatja a feketefoglalkoztatás visszaszorítására és a legális foglalkoztatás ösztönzésére tett állami kísérleteket, beleértve az ellenőrzési mechanizmusokat, a szankciórendszert, a támogatási formákat és a kommunikáció szerepét. Végül a tanulmány a munkáltatói oldalról vizsgálja a kockázatok kezelésének és a megfelelési kultúra erősítésének lehetőségeit, kitérve a munkaerő-optimalizálásra, a felelősségbiztosítási konstrukciókra, valamint a pozitív munkáltatói kép kialakításának eszközeire, mint a CSR, etikai kódexek és auditok. A dolgozat üzenete, hogy a jogszerű foglalkoztatás – a rövid távú költségcsökkentés csábítása ellenére – az egyetlen fenntartható út a vállalkozások számára.