Vizsgálatunkban a Debreceni Egyetem gyakorlati telepén tartott dorper bárányok (n=52) hidrogénkilégzését mértük Gastro+ „Gastrolyzer” hidrogén monitorral. A kiinduló hidrogénmennyiséget 12-14 órás táplálékmegvonás után mértük, majd az anyaállatokat odaengedtük a bárányokhoz és 30 perces inervallumokkal további 3 mérést végeztünk. Megállapítottuk a normál éhomi értéket (1,00 ppm; min.: 0,00 ppm, max.: 2,00 ppm) és az anyatejes etetés után megfigyeltük az ürített hidrogén megemelkedésének mértékét és idejét. Az mérések utáni két hetes állatorvosi megfigyelés alatt hat báránynál hasmenés alakult ki. Ezen egyedek adatait elkülönítettük, így megállapíthattuk, hogy azoknak az egyedeknek, melyeknél később hasmenés alakult ki, az éhomi és az etetés utáni hidrogénürítése is szignifikánsan nagyobb, mint a két hetes követéses vizsgálat alatt is egészséges állatoké. Vizsgálatunk második felében a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi, és Környezetgazdálkodási Karához tartozó Kutatási és Innovációs Tangazdaság Karcagi Kutató Intézetében nevelt bárányok húsának minőségét, elfogadottságát és esetleges humán szervezetre gyakorolt hatásait mértük fel, magnézium- és szelén-szupplementáció alkalmazása után. 51 magyar merinó bárányt vontunk be a vizsgálatba születésüktől fogva. Három csoportot hoztunk létre, az 1. csoport kiegészítés nélküli ivóvízzel, a 2. csoport 0,6 g/l Mg-ot tartalmazó, a 3. csoport 20 µg/l Se mennyiséget tartalmazó ivóvízzel volt ellátva. A vágósúly elérése után (86 ± 3 nap) vágóhídra kerültek, majd mintát vettünk a húsokból és feltérképeztük azok zsírsavarányát. Ez után a húsokból ételek készültek. Az elkészült ételekből húsmintát vettünk és megmértük azok szelén- illetve magnéziumszintjét, ellenőrizve a szupplementáció megjelenését. Ez után egészséges önkéntesek (n = 39) részvételével vizsgáltuk a fejlesztett élelmiszer egészségre gyakorolt hatásait, illetve elfogadottságát. Eredményeink szerint a magnéziumkiegészítés hatására nem emelkedett meg a hús magnéziumszintje, ennek ellenére a faggyúzottság mértéke nagyobb volt az S/EUROP minősítés szerint, és a zsiradék mennyisége a húsban is emelkedett volt, a zsírsavak arányának változása nélkül a kontrollcsoporttal összevetve. A szelénkiegészítés szignifikánsan nagyobb szelénszintet eredményezett a húsban, emellett a zsírsavarányban is változást találtunk. A fogyasztók vérparaméterei nem mutattak változást a vizsgálat előtt és után, ami arra utal, hogy a vizsgálati élelmiszer fogyasztása biztonságos, hiszen a normál tartományban lévő értékeket nem tolta el. A vizsgálati élelmiszer minősége és a jövőbeni tervezés felmérése során kiderült, hogy bár a takarmánykiegészítésben részesült bárányok húsából készült élelmiszercsoportok alacsonyabb pontokat kaptak a minősítés során, mégis pozitívan alakult az önkéntesek hozzáállása a bárányhúshoz, saját elmondásuk szerint a hús kedveltsége nőtt a vizsgálat időtartama alatt.

In the present study, we investigated suckling lambs, in which the function of digestive system is comparable to the ones in monogastric animals or humans. We measured the breath hydrogen of 52 lambs in the study farm of University of Debrecen. The basic value of breath hydrogen was around 1.00 ppm. Based on our results, breath hydrogen levels increase significantly 60 minutes after the start of feeding in healthy lambs, due to the metabolic activity of gastrointestinal microbiome. During the two week long follow-up period, clinical signs of diarrhea developed in six lambs. The statistical evaluation revealed significantly higher baseline breath hydrogen levels in these lambs, compared to those which remained healthy in the investigated period. Of note, that significant difference between breath hydrogen levels of two groups remained stable at each time point after feeding. Breath hydrogen levels increase significantly 90 minutes after the start of feeding in lambs with diarrhoea. The high breath hydrogen level may indicate an intestinal bacterial overgrowth. Detection of microbial imbalances in gut is important issue, because this condition potentially leads to loss of appetite, diarrhea, and even delayed growth in the affected lambs, moreover, lambs suffering from diarrhea cannot be transported and sold. Consequently, diarrhea is a significant welfare and economic problem for sheep enterprises worldwide. In our study, we investigated the consequences of magnesium and selenium supplementation for lambs and assessed the potential beneficial effects of the consumption of meat derived from the study animals on human health. According to our results, supplementation with magnesium in water at a concentration of 0.6 g L-1 MgO, cannot lead to increased Mg concentration in lamb meat during 86 ± 3 days. However, it affects lamb meat quality and fat content. Selenium supplementation (20 µg L-1) seems to have more pronounced beneficial effects by increasing MUFA ratios in lamb meat, thus it may contribute to the improvement of cardiovascular state of the consumers. Moreover, Se supplementation leads to an increased Se level in the meat making it an ideal Se source. Study foods did not lead to any adverse reaction in the consumers, and all of the investigated laboratory parameters remained in normal range during the study period. The results of gastrointestinal health questionnaire indicated that the regularly consumed lamb meat as a warm dish can reduce constipation. Food quality questionnaire showed that consumers may realize the differences between the quality of supplemented meats and control lamb meat; however its consequence is not meaningful. The attitude of consumers toward lamb meat improved significantly during the study period, which highlights that it will be important to disseminate more information on healthy foods in the future.