A brit társadalom mindig nagy érdeklődést mutatott a kultúra, a művészet, a zene, az irodalom, a könyvek világa felé. Szakdolgozati kutatásom során a közművelődés felé vettem az irányt, azon belül is a könyvtárak szerepére, fontosságára, céljaira voltam kíváncsi Angliai viszonyokban, a 20. század első felében. A tárgyalt időszak igen tartalmas, izgalmas és nehéz időszaknak mondható. A 20. század első évtizedében a világ egy nagy volumenű háborút élt át, és nem volt kivétel ez alól Anglia sem, melynek társadalma is átélte a „Nagy Háborút”. A háború megpróbáltatásokkal teli, hosszú, nagy veszteséggel járó katasztrófa volt. Emberek milliói vesztették életüket, kik közvetlen háborús áldozatokká váltak, kik pedig a háború következményeként haláloztak el. Az első világháborút követő következmények is számos ország számára sokkoló volt. Nem kell sokat mennünk az időben, hiszen az 1919-es versailles-i békekonferencián a győztesek által hozott rendelkezések, a vesztes államok számára tragikusan végződött, például Magyarország számára is. A „Nagy Háborút” követő gazdasági világválságot is nehezen élték meg az országok, melyből kilábalni hosszú évek kellettek. Azonban a válságból való kilábalás után újabb csapás érte a világot, amikor 1939. szeptember elsején Németország lerohanta Lengyelországot, mellyel kitört a második világháború. A katonai, technikai fejlődések miatt még nagyobb emberáldozattal járt, mint az első világháború, kirobbanását nem akarták, de elkerülhetetlen volt a német revízió miatt. Angliának nem sikerült semleges maradnia, mint a roppant gazdag Svájcnak, így bizony az ország mindkettő háború meghatározó szereplője volt. Az öt nagyhatalom egyikeként harcolt a háborúk során. Az első világháború harcaiban az Antant szövetségeseként vett részt, Franciaországgal és Oroszországgal együtt, melyhez a háború közeledtével csatlakozott Amerika, így az Antant győzedelmeskedett. A második világháború során is hasonlóképpen alakultak az erőviszonyok, mely háború végén Anglia ismét a győztesek között állt. Tehát ez az időszak rendkívül érdekes és eseménydús volt az 1900-as években élt ember számára. Ebből kifolyólag szerettem volna a közművelődés irányából megvizsgálni az időszakot. Arra szerettem volna választ találni, hogy mennyire volt fontos az akkori ember számára a művelődés, mit jelentett számára, fordított-e figyelmet erre a politikai vezetőség?Ahogy már említettem kifejezetten a könyvtárak felé vettem az irányt. Ahhoz, hogy egy kerek képet kapjunk, a 19. századi, könyvtárakat érintő eseményekből indultam ki, megvizsgálva az akkori viszonyokat haladva a 20. századi változások felé. Dolgozatomban a Viktoriánus korban alakult kölcsönkönyvtárak vizsgálatától haladva jutunk el az 1850-es első brit közkönyvtári törvény megszületéséig, majd folytatódik a háborús viszonyokat átélt közművelődési élet felé. Ezen belül olvashatunk a háborús hadifogolytáborban lévő katonák könyvellátásról, amely szerintem egy roppant érdekes téma, és esetleg egy egész dolgozatot lehetne rászentelni.