The impact of the companies and investment law on attracting foreign investments in the Hashemite Kingdom of Jordan from a legal point of view

Abstract

A disszertáció azt vizsgálja, hogy Jordánia 22/1997. számú Társasági Törvénye és a 21/2022. számú Beruházási Környezet Törvénye miként befolyásolja a külföldi közvetlen befektetések vonzását jogi szempontból. Jordánia stratégiai elhelyezkedése és gazdasági szükségletei miatt jelentős mértékben támaszkodik az FDI‑re a növekedés, a foglalkoztatás és a technológiai fejlődés előmozdításában. A kutatás négy elméleti pillérre épül — az intézményi elméletre, a jogi‑ösztönző megközelítésre, Dunning OLI‑paradigmájára és a neoliberális elméletre — annak magyarázatára, hogyan hat a jogi stabilitás és az ösztönzők a befektetői döntésekre. A vegyes módszertan jogi‑analitikus és empirikus elemeket ötvöz, a Jordán Ügyvédi Kamara tagjai körében végzett kérdőíves felméréssel és strukturális egyenletmodellezéssel. A tíz hipotézisből nyolc igazolást nyert, ami megerősíti, hogy a jogi egyértelműség, az ösztönzők, a bírói garanciák és a kormányzati szerepvállalás jelentősen növelik Jordánia befektetési vonzerejét. Két hipotézis elutasítása ugyanakkor rámutat a tőkepiaci szabályozás és a társadalompolitikai intézkedések hiányosságaira. A kutatás olyan jogi‑empirikus modellt kínál, amely más fejlődő országok számára is alkalmazható az FDI‑vonzó jogi környezet kialakításában. This dissertation examines how Jordan’s Companies Law No. 22/1997 and Investment Environment Law No. 21/2022 influence the attraction of foreign direct investment from a legal perspective. Positioned at the crossroads of three continents, Jordan relies heavily on FDI to stimulate economic growth, job creation, and technology transfer. The study integrates four theoretical pillars - Institutional Theory, the Legal‑Incentive Approach, Dunning’s OLI Paradigm, and Neoliberal Theory - to explain how legal stability, incentives, and regulatory quality shape investor behaviour. Using a mixed legal‑analytical and empirical design, the research surveyed Jordanian legal practitioners and applied Structural Equation Modelling to test ten hypotheses. Eight hypotheses were supported, confirming that legislative clarity, incentives, judicial guarantees, and government engagement significantly enhance FDI attractiveness. Two hypotheses were rejected, revealing gaps in socio‑economic outcomes and capital‑market responsiveness. The findings highlight the need for targeted reforms in capital‑market regulation, judicial capacity building, and complementary social‑policy measures. The study contributes a replicable legal‑empirical model for developing economies seeking to strengthen FDI through legislative reform.