Sportfinanszírozás és sportfogyasztás az Európai Unióban keletei és nyugati tagállamok példáján keresztül

Abstract

Diplomadolgozatomban az Európai Unió tagállamaiban fellelhető sportfinanszírozási rendszerek és sportfogyasztási szokások sokszínűségét, változatosságát vizsgáltam. A kutatás alapját és apropóját az Európai Unió által a sport területén alkalmazott szubszidiaritás elve adta, amely szerint az EU nem határoz meg szigorú szabályokat ezen a területen, hanem csak irányelveket, általános útmutatást ad a tagországoknak, így azok belügyként kezelhetik a sport ügyét. Arra kerestem a választ, hogy ebben a laza keretrendszerben az eltérő történelmi, gazdasági és szocio-kulturális háttér mennyiben befolyásolja a kialakult országspecifikus rendszereket. A nagyobb, régiós sajátosságokat is szerettem volna bemutatni, így két csoportra – keleti és nyugati országokra – bontottam a vizsgálat tárgyát képező államokat. A V4-ek közül hazánkat, és Csehországot mutattam be, míg a nyugati „magországok” közül Németországot, Hollandiát, Ausztriát és Finnországot választottam. Az adatgyűjtést szekunder kutatásként végeztem. Az adatokat a KSH, Eurostat, WorldBank, valamint a Deloitte adatbázisaiból gyűjtöttem össze, melyek releváns információkkal szolgáltak a dolgozat elemzéséhez. Az országok sportirányú költéseit mikro-, valamint makrogazdasági szinten elemeztem, illetve a sportban dolgozók létszámát is felmértem. Szintén szóesik a dolgozatban a munkavállalók iskolázottságáról, valamint az országok inflációs adatairól.