Az Észak- alföldi régió munkaerő-piacának helyzete

dc.contributor.advisorKun, András István
dc.contributor.authorCsörgő, Zsolt
dc.contributor.departmentDE--TEK--Közgazdaság- és Gazdaségtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2014-04-04T08:30:59Z
dc.date.available2014-04-04T08:30:59Z
dc.date.created2014-04-03
dc.date.issued2014-04-04T08:30:59Z
dc.description.abstractSzakdolgozatomat az Észak- alföldi régió munkaerő-piacáról írtam. Ezen belül pedig a munkanélküliségről, mely a gazdaságpolitika egyik legfontosabb eleme. Hosszú idő óta figyelem a foglalkoztatottsággal kapcsolatos lehetőségeket, így a diplomamunkám megírása egyfajta esélyt is kínált számom, hogy bemutassam ezt a témát. Hipotézisemet a következő kérdésre alapoztam: • El tudnak- e helyezkedni, illetve hogyan tudnak elhelyezkedni a munkanélküliek? Dolgozatom első szakaszát a munkanélküliség történeti áttekintésével kezdtem, ami alapján kiderült, hogy a rendszerváltás óta beszélünk Magyarországon munkanélküliségről. Ezt követően tisztáztam néhány munkaerő-piaci fogalmat, hogy érthetőbbé tegyem tanulmányomat az olvasók számára. A második szakaszban bemutattam hazánk jelenlegi munkaerő-piaci helyzetét. Kiderült, hogy nagyon magas a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők és az ennél alacsonyabb végzettségűek száma. A diplomások aránya viszont sokkal alacsonyabb. Pozitívumként tudom értékelni, hogy jelen adatok alapján csökkent a munkanélküliség hazánkban. A kutatások alapján megállapítottam, hogy Magyarországon, illetve egész Európában hiányt képeznek a szakmunkások, viszont többségük olyan képesítéssel rendelkezik, mellyel nem tud elhelyezkedni a munkaerő-piacon. Országos tekintetben, legjobban a mérnök, könyvelő, lakatos, gépkezelő, villamosberendező-szerelő, hegesztő, és hasonló területen levő végzettségűek iránt van a legnagyobb kereslet. Továbbá megemlítettem, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és az ifjúsági garancia elősegíti a fiatalok foglalkoztatását az Európai Unióban („Your first Eures Job” és az „Erasmus+”) A következő részben az Észak- alföldi régiót elemeztem. Ezekben a megyékben a munkanélküliség és az átlagkeresetek alakulása az elmaradottság jelét mutatja. A pályakezdő álláskeresőkkel kapcsolatban arra a következtetésre jutottam, hogy az elmúlt évekhez képest ugyan nőtt a számuk, mégis egyre több fiatal tudott elhelyezkedni. A források alapján megállapításra került, hogy az Észak-alföldi régióban jelzett hiányszakmák a következők: bolti eladó, műanyagtermék- gyártó gépkezelő, mezőgazdasági és ipari gépkarbantartó, hegesztő, lakatos, gépészmérnök. Szakdolgozatom utolsó fejezetében a foglalkoztatást segítő intézményeket, eszközöket mutattam be. A karrierirodák kiemelkedően fontos szerepet töltenek be a pályakezdő diplomások elhelyezkedésében (szakmai gyakorlatok biztosítása, állásbörzék). Hatékonyabb lenne, ha már középiskolákban is működnének hasonló intézmények. Azért tartom fontosnak, mert a fiatalok az irodákon keresztül munkaerő-piaci információkhoz juthatnak, és így később könnyebben dönthetnek pályaválasztásukról. A munkaügyi központok szerepe is kiemelendő. Szakmai gyakorlatom során a munkaügyi központban azt tapasztaltam, hogy a munkanélküliség problémáját nehezen tudták kezelni az Észak-alföldi régióban. Ugyanakkor fontosnak tartom a munkaügyi központok, munkavállalók, munkáltatók és a kormány közötti szoros kapcsolatot, együttműködést. Diplomamunkámban arra a következtetésre jutottam, hogy fontos szerepet töltenek be a kormányzati intézkedések. A TÁMOP 1.2.1 START- kártya programja nagy előnyt nyújthat az álláskeresőknek, mert a munkáltatók támogatást kapnak utánuk. A TÁMOP 2.1.6 „Újra tanulunk” című projekt pedig remélhetőleg csökkenteni fogja az alacsonyabb képzettségű álláskeresők számát, illetve növeli a szakmán belüli elhelyezkedés esélyeit. Általánosságban elmondhatom, hogy teljes körű megoldást nehéz találni a munkaerő-piacon. Lényegében egy-egy kérdés megválaszolásával újabb problémák fogalmazódnak meg. Példának hozom azokat az álláskeresőket, akik mindenképpen a szakmájukban szeretnének elhelyezkedni, még akkor is, ha szakmájuk kevésbé keresett az országban. Megemlítem még azokat a munkanélkülieket is, akik külföldön szeretnének dolgozni a jobb megélhetés reményében. Mindenesetre bízom abban, hogy a nehéz helyzet ellenére a jövőben egyre több álláskereső tud majd elhelyezkedni a munkaerő-piacon.hu_HU
dc.description.correctorvt
dc.description.coursevezetés és szervezéshu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent58hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/182238
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectmunkaerő-piachu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Közgazdaságtudományhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Közgazdaságtudomány::Gazdaságelemzéshu_HU
dc.titleAz Észak- alföldi régió munkaerő-piacának helyzetehu_HU
Fájlok