A cukorgyári mésziszap hatásának a vizsgálata Hajdúszoboszló térségében
Absztrakt
A rendszerváltást követően a műtrágyafelhasználás jelentős mértékben csökkent, valamint az alkalmazott műtrágyaféleségek közül a nitrogéntartalmú műtrágyák, elsősorban az ammónium-nitrát műtrágya alkalmazása terjedt el széles körben. A nitrogénműtrágyák a talajt nagy mértékben savanyítják, amit azok mészindexe is jól bizonyít. Savanyító hatásuk hektáronként 60-100 kg CaCO3-al kompenzálható. A talajsavanyodás hazánkban jelentős, mintegy 2,2 millió ha területen figyelhető meg. Az összes termőterületnek pedig 13 %-a erősen savanyú. A savanyú talajok javításának egyik lehetősége a cukorgyári mésziszap kijuttatása. A cukorgyári mésziszap legnagyobb előnye a többi javításra alkalmas javítóanyaghoz képest, a magasabb CaCO3, valamint kisebb mennyiségben nitrogént, foszfort és káliumot is tartalmaz, szervesanyag-tartalma pedig a 15%-ot is kiteheti. Szakdolgozatom célja, hogy 2 éves mintavételre alapozva bemutassam a cukorgyári mésziszap talajjavító hatását. A vizsgált területek Hajdúszoboszló határában helyezkednek el, réti csernozjom talajon. A területeken intenzív, öntözéses növénytermesztés folyik, melyeken az alapvető kultúrák, a csemegekukorica és a zöldborsó. Kontroll parcella mellett, két javítóanyaggal kezelt területen végeztem talajvizsgálatokat, összesen 5 mintavételi helyen, 20-120 cm-es mélységben, 2013 tavasz, ősz, valamint 2014 tavaszi időpontokban. A vizsgálataim során minden mintán 11 különböző vizsgálatot végeztem, melyek közül a mérvadóbbak: pHH2O; pHKCl; Hidrolitos aciditás (y1); CaCO3%; CaO. A vizsgálatok eredményeként megállapítható, hogy a cukorgyári mésziszap kedvező hatását már 1,5 év elteltével is ki lehet mutatni. Elsősorban a pH-értékek és az y1-értékek alakultak kedvezően. Az előbbiek a semlegeshez közeli értékek vettek fel a vizsgálati idő végére, míg a rejtett savanyúság esetében a kezdeti 8-as értéket 1,5 év elteltével is az általános célt jelentő 4-es érték alá sikerült csökkenteni. A CaCO3%, valamint a CaO vizsgálatok során szembetűnő a vizsgálati időszakot megelőzően az intenzív, nagyobb mészigényű növények okozta mészhiány, elsősorban a felsőbb, 0-60 cm-es talajrétegben. A talajjavítás után 1,5 évvel ezek az értékek is kedvezőbbek lettek. A kijuttatott javítóanyag CaCO3%-tartalma 77%, ami a szakirodalmak által közölt értékeknek megfelel. 34 A vizsgálatok után arra lehet következtetni, hogy az egyoldalú nitrogénműtrágyázás a jobb talajokon is eredményezhet jelentősebb talajsavanyodást. A javítóanyag kijuttatását megfelelő célgéppel kell végezni. Öntözéssel a javítóanyag kedvező hatását már mintegy 1-1,5 év elteltével is kifejti. Önmagában a fenntartó meszezés nem, vagy kisebb mértékben eredményez termésátlag növekedést. A semlegeshez közeli talajkémhatás beálltával javul a tápanyagok felvehetősége.