Epoxidált növényi olajok alkalmazhatóságának vizsgálata kationos fotopolimerizációban

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorNagy, Miklós
dc.contributor.authorKovács, Sándor Lajos
dc.contributor.departmentDE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai Intézethu_HU
dc.date.accessioned2018-01-02T07:32:24Z
dc.date.available2018-01-02T07:32:24Z
dc.date.created2018-01-02
dc.description.abstractA globális felmelegedés veszélye, a környezetvédelmi szabályok szigorítása, valamint a kőolajtartalékok kimerülésének fenyegetése, mely a kőolaj alapanyagú termékek iránti növekvő keresletből ered, napjainkban arra készteti társadalmunkat, hogy a fosszilis energiahordozókat megújuló forrásból származó alapanyagokkal helyettesítsük. Sürgősen olyan innovatív technológiákra és megoldásokra van szükség, amelyekkel a termékelőállítás során megújuló alapanyagot használhatunk könnyítve a társadalom fosszilis energiahordozókon alapuló függését, valamint visszaszorítandó a CO2 és egyéb üvegház hatást okozó gázok kibocsátása. Ilyen megújuló alapanyagként szolgálhatnak a növényi olajok. A modern társadalom számára ezek az egyik legjobban hozzáférhető és leghatékonyabban felhasználható polimeralapanyagok. Különös jelentőséggel bírnak az epoxidált növényi olajok, mivel könnyű átalakításuk és szerkezeti sokféleségük számos lehetőséget rejt magában. Fizikai és kémiai tulajdonságaik szinte teljesen megegyeznek a kőolajalapú polimerekével, így alkalmasnak bizonyulnak azok helyettesítésére majd idővel a kiváltásukra. Napjainkban is találunk példákat környezetbarát polimerek előállítására, amelyeket különböző szektorokban már alkalmaznak is, úgymint mezőgazdaság, egészségügy vagy éppen csomagolástechnika. Az ilyen és ehhez hasonló célra készített polimereket számos technikával és mechanizmussal készíthetjük. Ezek közül kiemelendő a fotopolimerizáció, melyet a gyakorlatban is számos helyen alkalmaznak, mint például a fogászatban, csontpótlások során, valamint az elektrotechnikában. Előnyei az egyéb polimerizációs technikákkal szemben, hogy oldószermentes közegben is alkalmazható, gyors, kis energiabefektetés szükséges, ezáltal költséghatékony, valamint egész magas, akár 100%-os, kitermelés érhető el. A mai civilizált világ a környezet tisztaságának a mostani és az eljövő generációk számára való megőrzéséért a „zöld kémia” és a „hármas optimalizálás” (TBL) alapelveket szükséges követni. Célul tűztem ki monomerek, minta az epoxidált szója olaj, len olaj és epoxidált zsír karakterizálása 1H NMR és MALDI_TOF módszerekkel. Továbbá célom volt egy olyan fotopolimerizációs rendszer kiépítése és vizsgálata, amely alkalmas epoxidok kationos polimerizációjára. A rendszer vizsgálatához és optimalizálásához fotopolimerizációhoz általánosan használt UCACURE 1500-at használom.hu_HU
dc.description.correctorLB
dc.description.courseMűanyagipari Vegyészmérnökhu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent56hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/246736
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectkationos fotopolimerizációahu_HU
dc.subjectdarc cure
dc.subjectnövényi olajok
dc.subjectkationos iniciátor
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Kémiahu_HU
dc.titleEpoxidált növényi olajok alkalmazhatóságának vizsgálata kationos fotopolimerizációbanhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Természettudományi és Technológiai Kar)