A fekete és vörös angus húsmarha növekedésének elemzése
Absztrakt
A húsmarha tenyésztés célja jó minőségű, megfelelő mennyiségű marhahús előállítása. A magyarországi húsmarha előállítás több évszázados hagyományokra nyúlik vissza, hiszen hazánk nagy megbecsülésnek örvendett, Európa éléskamrája ként emlegették. Innen lábon hajtva jelentős mennyiségű szürkemarhát hajtottak nyugat európai vágóhidakra. A hosszú generációs intervallumú fajok versenyképessége a hatékony hústermelésben az erőforrások szűkössé válása, az emelkedő földárak, az ökológiai lábnyom és az extenzív tartástechnológiák visszaszorulása miatt egyre csökken. A fajták termelése nagyban függ az alkalmazott technológiától, és a környezeti adottságoktól is. Az angus, mely a hereford után a második legnépszerűbb fajta a világon, legelőn és nem extenzív körülmények között is jól teljesít, ezért a hazai fajtaszerkezetben is helye van. Az angusra jellmző, hogy genetikailag szarvatlan, egészségesen fedett fekete vagy vörös színű,a foltok nem megengedettek. Feje finom és nemes, nyak jól izmolt, egyenes, szügye izmos, lábállása szabályos, csontozata finom, izmolt hát és mellkas, széles far jellemzi. Vizsgálatomat az Angus Kft adonyi telepén végeztem ahol angus szarvasmarha fajta mindkét színváltozatának tenyésztésével foglalkoznak. Kutatásom során a fekete és vörös színváltozat közötti termelésbeli különbségeket vizsgáltam, összehasonlítottam a két színváltozat anyai nevelőképességét (borjak születési súlya, választási súly) közötti különbségeket és az STV adatok alapján vizsgáltam a napi súlygyarapodásban jelentkező különbségeket. Vizsgálataim a 2011 és 2016 közötti időszakra terjedtek ki. Az általam mért adatok alapján elmondható, hogy az üzemben született borjak súlya a vizsgált években 32 és 34 kg között változott. Statisztikailag szignifikáns különbséget nem mértem, és adataim megegyeznek a CUNDIFF és mtsai (1992) által megállapított paraméterekkel (borjú születési súlya: 33,5kg). Az egyedek átlagos választási súlya 196 kg volt, ami megegyezik CUNDIFF és mtsai (1992) által mért választási súllyal, ami 197kg volt. A vizsgált időszakban a növendék bikák átlagos napi súlygyarapodása megközelítette a 1400 g-os napi súlygyarapodást, ami bizonyítja a fajta kiváló hústermelő képességét. Az évek hatását vizsgálva megállapítottam, hogy a születési súlyban nem tapasztalható eltérés az évek között, ám a választási súly és az STV esetén szignifikáns különbséget tapasztalható. Választási súly tekintetében kiemelkedő év volt a 2015-ös (243 kg), míg a legmagasabb átlagos napi súlygyarapodás 2013-ban volt (1902 g/nap). Bikák és üszők teljesítményét vizsgálva megállapítható, hogy a születési súly esetén nincs különbség a két ivar között. Ám választási súly esetén szakmailag indokolható módon a bikák meghaladták az üszők teljesítményét. Ezzel megegyeznek a tenyésztő szervezet (MHAGTE) által mért adatok is (2014-ben az üszők 205 napra korrigált választási súlya 213 kg volt, míg a bika borjaké 220 kg volt). A szín tekintetében sem a születés sem a választási súly tekintetében nem tapasztaltam különbséget és a napi súlygyarapodási adatok is közel azonosak voltak. Az év, ivar és szín hatását elemezvén a legjobb születési súlyt a 2015-ben született üszőborjak érték el. Választási súly estében a legkimagaslóbb eredményt a 2015-ös vörös bikaborjaknak érték el. A súlygyarapodásra nézve a legkiválóbb teljesítményt a 2016-os fekete bikák hozták. A húshasznosítású húsmarha fajták teljesítményének elemzése hozzájárulhat a hatékonyabb termeléshez, a különböző paraméterek kiértékelésével elősegíthetjük a szelekciót, és ezáltal a fajták genetikai előrehaladását. A különböző színváltozatok összehasonlítása választ adhat arra, hogy meghatározott környezeti feltételek mellett melyik változat lehet alkalmasabb a jövedelmező termelésre. Javaslom a tenyészállat előállító üzemek számára a hústermeléssel kapcsolatos értékmérők folyamatos dokumentálását és elemzését, beleérte az elléslefolyást és az állatok temperamentumát. A két színváltozat összehasonlításával kapcsolatban kevés szakirodalom állt rendelkezésemre ezért javasolnám a hazai állomány összevetését külföldi állományokéval és érdekes lenne olyan elemzések elvégzése, ahol az angus színváltozatokat más angussal keresztezett fajtákkal, vagy azok színváltozataival hasonlítanák össze.