Választott témám egy mezőgazdasági üzem szántóföldi növénytermesztési rendszerének értékelése volt, mely a Tiszacsege térségében, a 350 hektáron gazdálkodó Zomor Bt-nél történt. A választott gazdaság napraforgó termesztését vizsgáltam, illetve őszi búza termesztését a napraforgóval azonos táblákon. Azért erre a két növényre esett a választásom, mert a napraforgó mindig is a választott gazdaság sikernövénye volt, illetve világszinten is fontos szántóföldi kultúrának számít. A napraforgó mellett azonos táblákon azért választottam még az őszi búza termesztésének vizsgálatát is, mert ez a világ legfontosabb gabonanövénye. A vizsgált 5 év (2017-2021.) során a termelési adatok szemléletes módon bizonyították, hogy míg az őszi búza terméseredményei igaz, hogy ingadozóak, viszont jórészt országos átlag felettiek, addig a napraforgó terméseredményei igaz, hogy lassan, de döntően csökkenést mutatnak. A napraforgó táblákat vizsgálva megállapítható, hogy a szikes talajokon vetett kultúra kisebb termésmennyiségeket adott, mint a réti, öntés, vagy csernozjom talajokra vetett állomány. Az évek során a legmagasabb 4,2 t/ha-os terméseredményt réti öntéstalajon, kukorica előveteménnyel adta. A legalacsonyabb 2,6 t/ha-os terméseredmény a 2021-es évben szikes talajon, őszi tritikálé előveteménnyel született. A csapadékviszonyok meghatározónak bizonyultak a vizsgált évek folyamán. Igaz, hogy a lehullott csapadékmennyiségek egyik évben sem érték el az optimális mennyiséget, viszont a 2017-es év egyenletesen lehullott csapadéka bizonyítja, hogy a kiegyensúlyozott csapadékeloszlás kedvezően hat a napraforgó állományra, hiszen ezen évben takarították be a legnagyobb napraforgó termésmennyiségeket a szántóföldjeikről. A napraforgóval azonos táblákon vizsgált őszi búza kultúrákban a legmagasabb terméseredmények a 2020-as évben születtek. Csernozjom talajon, saját maga után vetve 9,0 t/ha-os terméseredményt produkált az őszi búza. Ebben az évben öntéstalajon, szintén saját maga után vetve 8,0 t/ha-os termésmennyiséget sikerült elérniük. Megfigyelhető, hogy a 2019-es évben is a csernozjom talajon kapták a legmagasabb, 7,0 t/ha-os terméseredményt, ekkor lucerna volt az őszi búza előveteménye. A legalacsonyabb, 4,5 t/ha-os termésmennyiségeket szikes talajról, lucerna előveteménnyel kapták a 2021-es évben, illetve a 2019-es évben szintén lucerna előveteménnyel, szikes talajon. A vizsgált 5 év folyamán az őszi búza tenyészidőszaka alatt lehullott összes csapadék ugyan többnyire elérte az optimális mennyiségeket, viszont mivel kifejezetten ingadozó volt ennek eloszlása, több évárat termésmennyiségére ezen egyenlőtlen eloszlás kedvezőtlenül hatott. A mezőgazdaságban az évjárathatás igen meghatározó szereppel rendelkező tényező, amit a Zomor Bt. egyik tulajdonosa, Oláh Zoltán nem győzött elégszer hangsúlyozni konzultációink során. Napjaink talán egyik leggyakrabban emlegetett jelensége a klímaváltozás arra kényszeríti a változásra nyitott, illetve hajlandó gazdaságokat (így a Zomor Bt-t is), hogy új növények termesztésével kísérletezzen, hiszen az éghajlati övek eltolódása miatt a hazánkban jelenleg még sikeresen termeszthető növényeket egyre keservesebben tudják megtermelni a gazdálkodók. Fontosnak tartom továbbá megemlíteni, hogy a gazdaságosság is meghatározó tényező a szántóföldi növénytermesztésben, és az állandóan változó gazdasági helyzet, növekvő költségek, a termények felvásárlási árának ingadozása szintén megnehezíti a gazdaságok számára az eredményes gazdálkodást. Ezzel a ténnyel a vizsgált gazdaságnál is szembesültem, hiszen a konvencionális őszi búza termesztését annak ellenére, hogy a terméseredményeik rendszerint országos átlag felettiek, a 2023-as évtől teljesen megszüntetik. Őszi búzát ezután már csak vetőmagtermesztésre fognak termeszteni. A napraforgó mindig is a gazdaság kiemelkedően fontos növénye volt, melynek termesztésében kiváló eredményeket sikerült elérniük, viszont előreláthatóan a napraforgó termesztésének is belátható időn belül véget kell vetniük, hiszen egyre kevésbé rentábilis a termesztése. A gazdaság az így is szélsőséges területein alternatív növények termesztésével, illetve új technológiákkal kísérletezik, hiszen évről évre tapasztalják, hogy az eddig szántóföldjeiken termesztett növényeiket egyre nehezebben tudják megtermeszteni.