A diszertáció a szülők iskolához való viszonyulását elemzi a szülői bevonódás témaköre mentén székelyföldi rurális környezetben. A szülői bevonódás témájának vizsgálata egyre aktuálisabbá vált az utóbbi időben. Szemléleti és gyakorlati fordulat tapasztalható a család és iskola, a szülő és pedagógus közti együttműködés terén. Ugyanakkor a nemzetközi szakirodalomban az utóbbi másfél- két évtizedben előtérbe került a rurális iskolák újrapozicionálásának témaköre. A vizsgált térségben a mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy az iskolához és családhoz való viszonyulást közösségi jellegű normák, szabályok, minták, magatartások erőteljesen befolyásolják, az iskola és családok közötti együttműködés nehézkesen működik, lassan változik. A helyi lokális, társadalmi közeg meghatározza és keretezi az iskolával és tanulással kapcsolatos helyi rurális társadalom viszonyulását. Ezt szem előtt tartva kutatási célom annak elemzése, hogy a vizsgált térségben a szülők szempontjából változott-e az iskolához való viszonyulás társadalomtörténetileg kialakult modellje. A kérdés megválaszolása és a helyzet megvizsgálása érdekében kvalitatív módszereket alkalmaztam. A dolgozatban, a releváns szakirodalmi megközelítések bemutatása után első témaként elemeztem az iskolával kapcsolatos általános jellegű szülői elvárásokat. Ezt követően az iskola és szülő közti viszony gyakorlati területeiből kettőt vontam be a vizsgálatba, az iskola által kijelölt házi feladat témáját, pontosabban a házi feladat készítéséhez való szülői viszonyulást, valamint az iskola, pedagógus és szülők közti kommunikációt. Negyedik témakörként azt vizsgáltam, hogy a szülők az iskolával való együttműködésben milyen korlátokat tapasztalnak vagy vélelmeznek. A négy terület elemzésének eredményeiből az a következtetés vonható le, hogy minden területen kisebb-nagyobb változások tapasztalhatóak, vannak kísérletek, próbálkozások, vannak a változásnak jelei, de nem kapcsolódnak össze, nem erősítik egymást, struktúrájában nem változik a társadalomtörténetileg kialakult rurális térségre jellemző szülői bevonódási modell. Az eredmények azt körvonalazzák, hogy a bevonódás területein vannak változások, de ezek kölcsönösen nem erősítik egymást, nem állnak össze egy kimutatható, koherens változási folyamattá. A kutatási eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy az elemzett vidéki térségben zajló oktatási folyamatot, ezen belül is az iskola-szülő, pedagógus-szülő kapcsolatot napjainkban számos hatás éri (pl. digitális hatás), de ezek nem vezetnek szerkezeti, strukturális változáshoz a család és iskola viszonylatában. Ezek a több irányból érkező külső hatások nem tűnnek elégségesnek az iskola-család kapcsolat átalakításához. A kutatási eredmények alapján alkotható helyzetkép térségi vonatkozásban ambivalens helyzetre utal: az oktatási rendszer egyre hangsúlyosabban szorgalmazza a szülői bevonódás erősítését, ebben a térségben viszont azt látjuk, hogy a korábban kialakult modell nagyon lassan változik. A dolgozat erre a strukturális ellentmondásra hívja fel a figyelmet, amelyet mindenképpen tovább kell – részletekbe menően és tágabb körben is – vizsgálni.

The dissertation analyses parents' attitudes towards schooling along the theme of parental involvement in a rural setting in Szeklerland. The study of parental involvement has become increasingly important in recent times. There is a change in approach and practice in terms of cooperation between family and school, parent and teacher. At the same time, in the last one and a half to two decades, the issue of repositioning rural schools has come to the fore in the international academic literature. In the region under study, everyday practice shows that the attitude towards school and family is strongly influenced by community norms, rules, patterns and attitudes, and that the cooperation between school and families functions with difficulty and changing slowly. The local local social contextx determines and frames the local rural society's attitude towards school and learning. Considering this, the aim of my research is to analyse whether the socio-historical model of attitudes towards school has changed from the parents' perspective in the region under study. I used qualitative methods to answer the question and examine the situation. In this thesis, after the presentation of the relevant literature, I first analysed the general parental expectations of the schools. After that, in the practical areas of the school-parent relationship, two were included in the study, the topic of the homework assigned by the school, more precisely the parents' attitude towards homework and communication between school, teacher and parents. As a fourth theme, I investigated the perceived or experienced barriers to parents' cooperation with the school. From the results of the analysis of the four areas, it can be concluded that in all areas there are minor or major changes, there are attempts, there are signs of change, but they are not interconnected, they do not reinforce each other, and the structure of the parental involvement model, which is typical of the socio-historically established rural area, does not change. The results outline that there are changes in the areas of involvement, but they are not mutually reinforcing, they do not form a detectable, coherent process of change. The research results draw attention to the fact that the educational process in the analysed rural area, including the school-parent, teacher-parent relationship, is currently affected by a number of influences (e.g., the digital impact), but these do not lead to structural changes in the relationship between family and school. These external influences from several directions do not seem adequate to change the school-family relationship. The situational picture that can be drawn from the research findings suggests an ambivalent situation in the region: the education system is increasingly promoting for greater parental involvement, but in this region the previously established model is changing very slowly. The thesis draws attention to this structural paradox, which certainly needs to be further analysed – in detail and in a broader context.