Az öntözés és tápanyagutánpótlás termésparaméterekre gyakorolt hatásának vizsgálata precíziós eszközökkel kukorica állományban

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorKakuszi-Széles, Adrienn
dc.contributor.authorZagyi, Péter
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
dc.date.accessioned2024-01-08T13:03:55Z
dc.date.available2024-01-08T13:03:55Z
dc.date.created2023
dc.description.abstractA diplomadolgozatban Hazánk egyik legfontosabb kultúrnövénye, a kukorica tápanyagutánpótlásának és öntözésének termésre gyakorolt hatását vizsgáltam szántóföldi kisparcellás körülmények között. Célom az volt, hogy megvizsgáljam a kukorica nitrogén-igényét, a nitrogén tápanyag kijuttatásának legoptimálisabb szintjét egy megfelelő hozam eléréséhez. Vizsgáltam az öntözés szemtermés növelő hatását. Úgy vélem, hogy az eredmények a gyakorlatban is alkalmazhatók, ezáltal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jövőben egy fenntarthatóbb, biztonságosabb és kevésbé környezetterhelő mezőgazdasági termeléssel megfelelő mennyiségű termést lehessen elérni. Vizsgálataimat Magyarországon, a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén végeztem, egy másfél hektáros, kétszeresen osztott kisparcellás elrendezésű. 2x kétismétléses tartamkísérletben, amely Prof. Dr. Kakuszi-Széles Adrienn által lett beállítva 2011-ben. A diplomadolgozat elkészítéséhez két eltérő genotípusú kukorica hibrid, a Merida – FAO380 és az Armagnac – FAO490 adatait használtam fel a 2022-es évből. Öntözött és nem öntözött körülmények között, műtrágyázás nélküli (A0), valamint a tavaszi alaptrágyázás során kijuttatott 60 kg/ha nitrogén hatóanyag (A60), és 120 kg/ha nitrogén hatóanyag (A120) kezelésekben vizsgáltam a kukorica NDVI, UAV NDVI és termés adatait. A tenyészidőszakban összesen 115 mm öntözővíz lett kijuttatva négy részletben. A betakarított szemtermés 14%-os nedvességtartalomra lett korrigálva. A kézi műszerrel (Greenseeker) történő NDVI mérések, valamint a távérzékeléssel való UAV NDVI (DJI Phantom Drón) mérések a tenyészidőszak során hat alkalommal (V6, V8, V12, Vn, R1, R3) valósultak meg. Az öntözés - a hibridek, műtrágyakezelések, fenológiai fázisok átlagában - +0,053 értékkel növelte az NDVI, +0,059 értékkel az UAV NDVI értékeket, valamint +2,592 t/ha termésnövekedést eredményezett. A V6 fenológiai szakaszban mértem a legkisebb értékeket, mind öntözött (0,574±0,062), mind nem öntözött (0,510±0,077) körülmények között (a hibridek és kezelések átlagában). Ezen legkisebb értékek a Duncan-teszt alapján statisztikailag is igazoltak (p<0,05). A legnagyobb értékek A V12 fenológiai fázisban voltak (öntözött: 0,798±0,031; nem öntözött: 0,813±0,021), azonban a legnagyobb szignifikáns különbség a V8 növekedési szakaszban volt (p<0,05). Az öntözés a V12 fenológiai fázis kivételével minden növekedési szakaszban pozitívan hatott az NDVI értékekre, legjobban az R3-ban (+0,114). A hibridek és kezelések átlagában a legkisebb UAV NDVI értékek a hat leveles fenofázisban (V6) voltak (öntözött: 0,401±0,015, öntözetlen: 0,385±0,011), mely értékek szignifikánsak(p<0,05). A legnagyobb UAV NDVI értékek a Vn fenológiai fázisban voltak (öntözött: 0,692±0,059, nem öntözött: 0,632±0,0512). Legnagyobb mértékben (+0,086) az R1 (50%-os nővirágzás) növekedési szakaszban növelte az öntözés az UAV NDVI értéket. A legkisebb NDVI értékeket - a hibridek és fenológiai fázisok átlagában - az A0 kezelésben mértem (öntözött: 0,686±0,119, nem öntözött: 0,658±0,119). A legnagyobb NDVI értékek (öntözött: 0,745±0,101, nem öntözött: 0,683±0,119) a legtöbb nitrogén hatóanyagot biztosító A120 műtrágyakezelésben voltak, azonban ezek az értékek sem szignifikánsak. Az öntözés legnagyobb mértékben (+0,062) az A120 kezelésben növelte az NDVI értéket. Az öntözés - a hibridek és fenológiai fázisok átlagában - minden tápanyagszinten növelte az UAV NDVI értéket (A0: +0,042, A60: +0,068, A120: +0,066), legnagyobb mértékben (+12,53%) az A60 kezelésben. Öntözött és nem öntözött körülmények között statisztikailag is igazoltan (p<0,05) a legkisebb műtrágyaadag (A0) adta a legkisebb UAV NDVI értékeket (öntözött: 0,525±0,090, nem öntözött: 0,484±0,084). A legnagyobb UAV NDVI értékeket a legnagyobb műtrágyadózis (A120) hatására mutattam ki mind öntözött (0,630±0,115), mind nem öntözött (0,564±0,094) körülmények között. Az Armagnac és Merida hibridnél az emelkedő műtrágyadózisok szignifikánsan (p<0,05) növelték a termést mind öntözött, mind nem öntözött körülmények között. Az Armagnac hibrid esetében az A60 kezelés öntözés hatására 127,48%-kal, öntözetlen körülmények között pedig 80,95%-kal növelte a termést a műtrágyázás nélküli kezeléshez képest. Az A120 kezelés kisebb mértékben ugyan, de tovább növelte a termést az A60 kezeléshez képest (öntözött: +10,69%, nem öntözött: +30,11%). A Merida hibridnél az A0 kezeléshez képest az A60 műtrágyaadag öntözött körülmények között +146,53%-kal, nem öntözött körülmények között 110,14%-kal növelte a termést. Az A120 kezelés további 24,17%-os termésnövekedést okozott öntözött, és 10,20%-os termésnövekedést nem öntözött körülmények között az A60 kezeléshez képest. Az NDVI és termés mennyiségének összefüggésvizsgálata során az Armagnac hibridnél öntözött körülmények között az 50%-os nővirágzáskor (R1) (r=0,974***), nem öntözött körülmények között pedig a vegetáció elején nyolc leveles állapotban (r=0,859*) igazolhatók a legszorosabb összefüggések. A Merida hibrid esetében a legszorosabb korrelációt öntözött körülmények között az R3 (r=0,931**), nem öntözött körülmények között az R1 (r=0,598nsz) fenológiai szakaszokban mutattam ki. Az UAV NDVI és termés összefüggésvizsgálata azt mutatta, hogy az Armagnac hibridnél az R1 fenológiai fázisban mért UAV NDVI értékek voltak legnagyobb hatással a termés alakulására (öntözött: r=0,972***, nem öntözött: 0,984***). A Merida hibrid esetében az R3 fenofázisban (öntözött: r=0,990***, nem öntözött: r=0,991***) kimutatott értékek befolyásolták a termést a legnagyobb mértékben. A vegetációs indexek, köztük az NDVI, UAV NDVI, megbízhatóan alkalmazható mutatószám a kukorica tápanyag-ellátottságának megítélése, egészségi állapotának, fejlődésének vizsgálatára, a termés várható mennyiségének előrejelzésére. A tápanyaggazdálkodás, tápanyagutánpótlás tervezése során nagyon fontos a kijuttatandó hatóanyag optimális mennyiségének meghatározása. Törekedni kell a megfelelő mennyiségű és minőségű termés elérésére, fenntartható, környezetbarát módon, azáltal, hogy a mezőgazdasági termelést biztonságosan meg tudjuk valósítani.
dc.description.correctorKE
dc.description.coursePrecíziós Mezőgazdasági Szakmérnöki
dc.description.degreeszakirányú továbbképzés
dc.format.extent47
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/364565
dc.language.isohu
dc.rights.accessHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectkukorica
dc.subjectNDVI
dc.subjecttermés
dc.subjectUAV NDVI
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Növénytermesztés
dc.titleAz öntözés és tápanyagutánpótlás termésparaméterekre gyakorolt hatásának vizsgálata precíziós eszközökkel kukorica állományban
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)