Hozzátartozók lelkiállapotának vizsgálata a családtag daganatos betegsége esetén

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorMailáth, Mónika
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Intézethu_HU
dc.contributor.authorSzentesi, Csilla
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentMagyar, Erzsébet
dc.contributor.opponentPék, Győző
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Pszichiátriai Tanszékhu_HU
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Bölcsészettudományi Kar::Pszichológiai Intézethu_HU
dc.date.accessioned2014-11-25T14:45:59Z
dc.date.available2014-11-25T14:45:59Z
dc.date.created2013
dc.description.abstractBevezetés: A daganatos betegek családtagjainak kulcsfontosságú szerepük van a tumoros páciensek segítésében, gyógyításában és gyógyulásában. A munka célkitűzései: Dolgozatom célja, hogy magyar populációs mintán is bebizonyítsa, az átlagpopulációnál magasabb arányban lesz pszichiátriai tünete, sajátos problémája azon hozzátartozónak, akinek családjában daganatos betegséget diagnosztizáltak. Továbbá, hogy ezen tipikus nehézségek felismerése után a lehetséges megoldásokra példákat keresni. Hipotézisek: Az átlagpopulációnál nagyobb arányban lesz pszichiátriai tünete, eltérő (magasabb) szorongás és depresszió értéke a tumoros páciensek családtagjainak. Feltételezem, hogy sajátos problémákkal is küzdenek a betegek hozzátartozói. Ezek a nehézségek pedig a kommunikáció közegében mozognak. Továbbá azt is feltételezem, hogy számottevő módon megváltozik a tumoros páciensek családtagjainak élete és kapcsolata a beteggel a diagnózis után. A vizsgálat célcsoportja és módszerei: Vizsgálatom célcsoportja daganatos betegek hozzátartozói, illetve a kontroll csoport tagjai pedig olyan emberek, akiknek elsőfokú rokonai közt nincs daganatos beteg. Módszerül pedig önkitöltős kérdőíveket alkalmaztam. Eredmények:Kontroll csoportomhoz képest a daganatos betegek családtagjainál szignifikánsan nagyobb arányban fordultak elő magasabb depresszió és szorongáspontszámok. A kezelő személyzettel való kommunikációval a kérdőívet kitöltők 73%-a elégedett volt, ám a felsorolt problémák közt sok olyan szerepelt, amely ezzel ellentétes információt hordozott. A felmérésemben részt vettek 90%-a jelölt változást saját életében a diagnózis óta. A beteggel való kapcsolat megváltozását jóval kevesebben jelezték. Megbeszélés: Ebben a fejezetben olyan külföldi tanulmányok eredményeit vizsgáltam, melyek hasonló témát vizsgáltak, ezek mind alátámasztották fő hipotézisem, melyet saját hazai felmérésem is igazolt. Következtetés:Mindenképp hasznos lenne, ha minden onkológiai osztályon legalább egy pszichológus vagy pszichiáter lenne, aki jártas pszicho-onkológiában, hogy a pszichiátriai tünetek szűrhetőek és kezelhetőek legyenek idejében a betegeknél és hozzátartozóknál is.hu_HU
dc.description.correctorP.J.
dc.description.courseáltalános orvostudományihu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent50hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/201433
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjecthozzátartozókhu_HU
dc.subjectpszichoonkológiahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Pszichológiahu_HU
dc.titleHozzátartozók lelkiállapotának vizsgálata a családtag daganatos betegsége eseténhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)