A gyógynövények több száz évre visszamenőleg megkerülhetetlen szerepet töltenek be az orvostudományok és gyógyszerészet területén. A fitoterápia a különböző betegségek, tünetek gyógynövénytartalmú készítményekkel való kezelésére fókuszál. A gyógynövények feldolgozása, formulálása gyógyszertechnológiai szempontból igen nagy kihívást jelent. A kivitelezés nehézségét fokozza, hogy lokális alkalmazás esetén a bejuttatási kapu a bőr, mely legnagyobb szervünkként és elsődleges védelmi vonalként funkcionálva speciális farmakokinetikával rendelkezik. Kutatásaim során a már jól ismert Calendula officinalis – magyarul körömvirág – kivonatával szerettünk volna egy gyulladáscsökkentő hatással bíró külsőleges gyógyszerkészítményt formulálni. Ez a növény számos bioaktív vegyületet tartalmaz, melyeknek jótékony hatást tulajdonítanak, köztük a proinflammatorikus mediátorok mennyiségének és intenzitásának szabályozását is. A készítmény előállításához liofilizált Calendula officinalis kivonatot állítottunk elő vizes-alkoholos extrakcióval, majd különböző emulgensek felhasználásával három különböző kenőcsösszetételt készítettünk. Ezután számszerűsítettük a texturális tulajdonságokat, majd potenciometriás pH meghatározást végeztünk. Ezen folyamatokat in vitro diffúziós modellezés, citotoxicitási, in vitro penetrációs és biokompatibilitási vizsgálatok követték. A kísérletek során sikerült három különböző körömvirág tartalmú, megfelelő penetrációs képességű topikális készítményt formulálnunk. A legjobban tolerálható készítménynek a cukorészterrel formulált kenőcs bizonyult.