A disszertációban speciálisan a szőlő és gyümölcstermő területek agroökológiai tényezőinek térinformatikai vizsgálatával foglalkoztam. Vizsgálataimat 3-3 eltérő adottságokkal rendelkező szőlőhegyen és gyümölcsültetvényben végeztem. Bemutattam a térinformatikai módszerekkel történő termőhely értékelés számos aspektusát; térképezési módszert fejlesztettem ki a szőlő termőhelyi kataszter tényezőinek térbeli meghatározásához, melyhez különböző adatforrásból származó információkat együttesen dolgoztam fel. Légi hiperspektrális felvételt felhasználva kidolgoztam egy új térinformatikai módszert a gyümölcsültetvények felszínének modellezésére, mely a természetes domborzatot és a fák lombozatát egyszerre képes megjeleníteni egy terepmodellben. A 95/2004. (VI.3.) FVM rendeletben foglalt pontrendszer alapján két mintaterületre (Sátor-hegy, Csobánc) előállítottam a komplex termőhelyi alkalmasságot meghatározó tényezők rétegeit. Megvizsgáltam a szőlőterület kiterjedésének változását a szőlő termőhelyi kataszteri rendszer lejtő-pontértékeinek (5.1. tényező), valamint a termőhelyi összpontszámának szemszögéből. A szőlőterületek mindkét hegy esetén az átlagosan magasabb kataszteri összpontszámú területeken maradtak fenn. Ugyanakkor az erdő, gyep és a felhagyott területek között is vannak kiváló minőségűek, ezért nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a kevésbé kedvező összpontszámú parcellákat hagyják fel. A terasz-támfal rendszer pusztulása jellemző probléma a Sátor-hegyen és a Csobáncon is, mely akadályozhatja a művelést, és közvetve az agroökológiai potenciál csökkenését is maga után vonja. Mind a szerkezeti károk száma, mind pedig a károk a támfal teljes hosszához viszonyított térbeli kiterjedésének az aránya a művelt teraszok esetén nagymértékű volt, míg a felhagyás fázisaiban ez az arány csak kismértékben volt magasabb. In the dissertation the geoinformatical analysis of the agro-ecological factors were processed especially in vine and fruit production areas. The study was carried out on 3-3 different vineyards and fruit plantations. I demonstrated numerous aspects of the production area evaluation applying geoinformatical methods; I developed a mapping method to spatially determine the factors of the vineyard production area classification system for which I used information derived from different data sources together. Using airborne hyperspectral images I worked out a new geoinformatical method for modelling the surface of the orchards which is able to display the natural relief and the foliage of the trees together in one model. For two sample areas (Csobánc Hill and Sátor Hill) I generated the layers determining the availability of the complex production area according to the point system presented in the 95/2004. (VI.3.) FVM regulation. I examined the shift in the vineyard area from the view of the slope point values (5.1 factor) of the vineyard classification system as well as the total score of the production area. The vineyards remained for a long time in the areas with generally higher total cadastre score. However, there are also premium quality areas among the parcels which became grassland or forest, consequently we cannot declare that just the parcels, having less score, have been abandoned. The ruination process of the terrace - dry stone wall system is a characteristic problem both for the Sátor Hill and the Csobánc which can thwart the cultivation as well as it indirectly reduces the agroecological potential. Both the number of the structural damages and the spatial extent of the damages, correlated to the whole length of the wall, were large in case of the cultivated terraces, while this ration were slightly higher in the phases abandoned.