A megújuló energiaforrások terjedési korlátai az Európai Unióban

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorErdey, László
dc.contributor.authorVékony, Orsolya
dc.contributor.departmentDE--TEK--Közgazdaság- és Gazdaségtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2013-11-07T15:01:02Z
dc.date.available2013-11-07T15:01:02Z
dc.date.created2013-11-07
dc.date.issued2013-11-07T15:01:02Z
dc.description.abstractNapjainkban meglehetősen központi téma a fenntartható fejlődés, környezetvédelem valamint a megújuló energiaforrásokra való áttérés szükségessége, illetve ennek nehézségei. A globális felmelegedés és a klímaváltozás elleni harc egyre inkább előtérbe kerül, mindinkább kiemelt prioritásként foglalkozik ezzel a kérdéskörrel az Európai Unió annak érdekében, hogy legalább elfogadható mértékű előrehaladást érjen el a vállalt célkitűzések teljesítésében. A témaválasztásom oka egyrészt az általam fontosnak vélt környezetvédelem, valamint érdekesnek találom megújuló energiaforrások hasznosítása előtt álló akadályokat, a kérdéskör összetettségét: annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrások bizonyos szempontból korlátlanul állnak rendelkezésünkre és minimális a környezetterhelő hatásuk, mégis ezek jelennek meg kisebb arányban az energiamérlegben, miközben a szűkös, egyre gyorsabban fogyatkozó fosszilis tüzelőanyagok használata jelentős károkozással jár. A diplomamunkámban arra keresem a választ a rendelkezésre álló magyar és angol szakirodalom tanulmányozásának segítségével, hogy melyek azok a korlátozó tényezők, amelyek akadályozzák a megújuló energiaforrás hasznosítás szélesebb körben való elterjedését. Dolgozatom első részében definiálom, valamint keretbe helyezem a fenntartható fejlődést, feltárom a megújuló energiaforrásokkal való kapcsolatát olyan tényezőkön keresztül, mint a szűkösség és a közjavakkal való nem megfelelő gazdálkodás. Továbbá felhívom a figyelmet arra, hogy bár első pillantásra a megújuló energiaforrások tűnnek a kézenfekvő „gyógyírnek” a globális felmelegedés és klímaváltozás ütemének mérséklésére, valamint az energiaellátás biztonságának megteremtésére, jobban megvizsgálva ezeket a technológiákat mégis arra a következtetésre juthatunk, hogy nem jelentenek azonnali, problémamentes megoldást. A harmadik fejezetben bemutatom az Európai Unió által alkalmazott rendszer kialakulását, amely arra lenne hivatott, hogy biztosítsa az uniós állampolgárok számára az energiaellátás biztonságát, növelje az energiahatékonyságot, valamint védje a környezetet az alternatív energiaforrások előtérbe helyezésével, az ezekre való fokozatos átállással. A negyedik és egyben utolsó fejezetben pedig megkísérlem feltérképezni egy általam választott tanulmány által leírt elemzési keret alapján a megújuló energiaforrások hasznosítása előtt álló akadályozó tényezőket. Végül pedig levonom a megfelelő következtetéseket, miszerint meglehetősen sok teendő áll még az Európai Unió, illetve a tagállamok előtt céljaik teljesítéséhez.hu_HU
dc.description.correctorVT
dc.description.correctorvt
dc.description.courseNemzetközi gazdaság és gazdálkodáshu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent64hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/176107
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectmegújuló energiaforráshu_HU
dc.subjectterjedési korláthu_HU
dc.subjectenergiapolitikahu_HU
dc.subjectkörnyezetvédelemhu_HU
dc.titleA megújuló energiaforrások terjedési korlátai az Európai Unióbanhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (KTK)