Napjainkban meglehetősen központi téma a fenntartható fejlődés, környezetvédelem valamint a megújuló energiaforrásokra való áttérés szükségessége, illetve ennek nehézségei. A globális felmelegedés és a klímaváltozás elleni harc egyre inkább előtérbe kerül, mindinkább kiemelt prioritásként foglalkozik ezzel a kérdéskörrel az Európai Unió annak érdekében, hogy legalább elfogadható mértékű előrehaladást érjen el a vállalt célkitűzések teljesítésében. A témaválasztásom oka egyrészt az általam fontosnak vélt környezetvédelem, valamint érdekesnek találom megújuló energiaforrások hasznosítása előtt álló akadályokat, a kérdéskör összetettségét: annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrások bizonyos szempontból korlátlanul állnak rendelkezésünkre és minimális a környezetterhelő hatásuk, mégis ezek jelennek meg kisebb arányban az energiamérlegben, miközben a szűkös, egyre gyorsabban fogyatkozó fosszilis tüzelőanyagok használata jelentős károkozással jár. A diplomamunkámban arra keresem a választ a rendelkezésre álló magyar és angol szakirodalom tanulmányozásának segítségével, hogy melyek azok a korlátozó tényezők, amelyek akadályozzák a megújuló energiaforrás hasznosítás szélesebb körben való elterjedését. Dolgozatom első részében definiálom, valamint keretbe helyezem a fenntartható fejlődést, feltárom a megújuló energiaforrásokkal való kapcsolatát olyan tényezőkön keresztül, mint a szűkösség és a közjavakkal való nem megfelelő gazdálkodás. Továbbá felhívom a figyelmet arra, hogy bár első pillantásra a megújuló energiaforrások tűnnek a kézenfekvő „gyógyírnek” a globális felmelegedés és klímaváltozás ütemének mérséklésére, valamint az energiaellátás biztonságának megteremtésére, jobban megvizsgálva ezeket a technológiákat mégis arra a következtetésre juthatunk, hogy nem jelentenek azonnali, problémamentes megoldást. A harmadik fejezetben bemutatom az Európai Unió által alkalmazott rendszer kialakulását, amely arra lenne hivatott, hogy biztosítsa az uniós állampolgárok számára az energiaellátás biztonságát, növelje az energiahatékonyságot, valamint védje a környezetet az alternatív energiaforrások előtérbe helyezésével, az ezekre való fokozatos átállással. A negyedik és egyben utolsó fejezetben pedig megkísérlem feltérképezni egy általam választott tanulmány által leírt elemzési keret alapján a megújuló energiaforrások hasznosítása előtt álló akadályozó tényezőket. Végül pedig levonom a megfelelő következtetéseket, miszerint meglehetősen sok teendő áll még az Európai Unió, illetve a tagállamok előtt céljaik teljesítéséhez.