Munkabalesetek gyakorisága a világ fejlett és fejlődő országaiban
dc.contributor.advisor | Nagy, Károly | |
dc.contributor.author | Tardi, Anita | |
dc.contributor.department | DE--Népegészségügyi Kar | hu_HU |
dc.contributor.opponent | Legoza, József | |
dc.contributor.opponent | Ungvári, Tímea | |
dc.date.accessioned | 2016-06-06T09:25:55Z | |
dc.date.available | 2016-06-06T09:25:55Z | |
dc.date.created | 2016-05-30 | |
dc.description.abstract | A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslése alapján világszerte 317 millió munkabaleset és 2,3 millió munkahelyi haláleset történik évente. Ezen esetszám csökkentése érdekében napjainkban egyre inkább terjedőben vannak a munkavédelmi problémák kezelésére irányuló törekvések, melyek kihívást jelentenek a munkaegészségügy és a munkabiztonság területén dolgozóknak is. Diplomamunkám célja a munkabalesetekből eredő sérülések és halálos kimenetelű munkabalesetek gyakoriságának tanulmányozása 1990 és 2010 között, melyet egyes fejlett és fejlődő országok adatainak összehasonlításával vizsgáltam. A cél elérése érdekében a munkabalesetek kivizsgálása és bejelentési szokásai mellett kitértem a foglalkoztatottak arányára is, mely átfogó képet adott a gazdaságilag fejlődő és fejlett országok helyzetéről. A kapott eredmények arra utalnak, hogy a balesetek jelentése és regisztrálása sok esetben elmarad, míg a halálos kimenetelű munkahelyi balesetek bejelentése szinte minden esetben megtörténik. A statisztikai adatok hiányosságai miatt sok esetben akadályokba ütközött a munkabalesetek és munkahelyi halálesetek nemzeti szintű összehasonlítása. A fejlett országokban a halálos és nem halálos kimenetelű munkahelyi balesetek gyakoriságának alakulása hasonló, míg a fejlődő országokban ez a hasonlóság nem figyelhető meg. A kutatás során gyűjtött információk arra engednek következtetni, hogy a bejelentett adatokhoz képest a valós esetszám jóval magasabb lehet, főként a fejlődő országokban történő munkabaleseti sérülések esetében. Ez azzal magyarázható, hogy a munkabalesetet követő eljárások és törvények terén az országok között eltérések figyelhetők meg. Nemzetenként különbözik például a bejelentési határidő, valamint a sérülés és a halálos kimenetelű munkahelyi baleset értelmezése, melyek az adatok vizsgálata és összehasonlítása során fontos befolyásoló tényezőkként hatottak. | hu_HU |
dc.description.corrector | gj | |
dc.description.course | egészségügyi gondozás és prevenció (népegészségügyi ellenőr) | hu_HU |
dc.description.courseact | nappali | hu_HU |
dc.description.courselang | magyar | hu_HU |
dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
dc.format.extent | 28 | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/228390 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.subject | fejlődő ország | hu_HU |
dc.subject | periféria | |
dc.subject | fejlett ország | |
dc.subject | centrum | |
dc.subject | munkabaleset | |
dc.subject | haláleset | |
dc.subject | sérülés | |
dc.subject | jegyzőkönyv | |
dc.subject | kivizsgálás | |
dc.subject | bejelentés | |
dc.subject | munkavédelem | |
dc.subject | foglakoztatási ráta | |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Orvostudomány::Népegészségügy | hu_HU |
dc.title | Munkabalesetek gyakorisága a világ fejlett és fejlődő országaiban | hu_HU |