A szerződés megkötésére vonatkozó klasszikus szabályok

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorTörök, Éva
dc.contributor.authorTóth, Bence József
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2022-01-10T10:40:30Z
dc.date.available2022-01-10T10:40:30Z
dc.date.created2022
dc.description.abstractSzakdolgozatom célja az volt, hogy bemutassam a szerződés megkötésére vonatkozó klasszikus szabályokat. A dolgozat felépítését a Ptk.-nak megfelelően próbáltam alakítani. A téma vizsgálatát a szerződési jog alapelveinek tanulmányozásával kezdtem. Ezen fejezeten belül került sor a szerződési szabadság szerződési szabadság, ezen belül a szerződéskötés szabadsága, a partnerválasztás szabadság, a tartalomszabadság, a típusszabadság, valamint mivel szorosan kapcsolódik ezen elvhez, a jogszabály által meghatározott szerződési tartalom bemutatására. A második alcím a visszterhesség elvéről és azokról az esetekről szól, amiknél ez nem érvényesül. A harmadik alfejezet témája az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség. Ez a két kötelezettség akár külön fejezetben is tárgyalható lett volna, de a bírói gyakorlat és a jogszabály is általában együtt rendelkezik a kettőről, valamint szorosan össze is fonódnak, így megfelelőbbnek láttam azt, ha én is összevonva vizsgálom őket. negyedik alfejezetem a pacta sunt servanda elvéről és annak kiegészítő elvéről a clausula rebus sic stantibusról szólt. Ezen elvek annyira szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy véleményem szerint nem is érdemes és nem is lehet őket egymástól elválasztva tárgyalni. Az alapelvek bemutatása után a második fejezetben a témám lényegi részét kívántam kibontani. Az első alcímben a szerződés létrejöttének és annak tartalmának szabályait vizsgáltam. Mivel az általános szabályok az én meglátásom szerint a klasszikus szerződéskötési mechanizmusra vonatkoznak, amely az ajánlattételből és annak elfogadásából tevődik össze, így a második alfejezetet ennek, vagyis az ajánlat, az ajánlati kötöttség és az ajánlat elfogadásának jogintézményének részletezésének rendeltem. A harmadik alcím az alaki követelményekről szól, tehát arról, hogy milyen alakban köthető meg egy szerződés, milyen alakban tehető meg egy ajánlatra felhívás egy ajánlat és az ajánlat elfogadása. A negyedik alfejezetben a jogszabályon alapuló szerződéskötési kötelezettséget vizsgáltam. Nem túl gyakori ezen jogintézmény, de fontos megemlíteni az általános szabályoknál, hiszen ez egy kivételt képez, valamint ellentmond a szerződési szabadság elvének is. Végül, de nem utolsósorban a speciális szerződésértelmezési szabályt és a teljességi záradékot vizsgáltam. A konkrét szabályozások vizsgálatát kiegészítettem a bírósági gyakorlat tanulmányozásával is.hu_HU
dc.description.correctorN.I.
dc.description.courseJogászhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent43hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/327498
dc.language.isohuhu_HU
dc.rights.accessHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectA szerződés megkötésére vonatkozó klasszikus szabályokhu_HU
dc.subjectA szerződés létrejöttének általános szabályaihu_HU
dc.subjectA szerződési jog alapelveinek jelentőségehu_HU
dc.subjectAz ajánlat és az ajánlat elfogadásának főbb szabályaihu_HU
dc.subjectA szerződés létrejötte jogszabályon alapuló szerződéskötési kötelezettség alapjánhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudományhu_HU
dc.titleA szerződés megkötésére vonatkozó klasszikus szabályokhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)