Szakdolgozatom célja az volt, hogy bemutassam a szerződés megkötésére vonatkozó klasszikus szabályokat. A dolgozat felépítését a Ptk.-nak megfelelően próbáltam alakítani. A téma vizsgálatát a szerződési jog alapelveinek tanulmányozásával kezdtem. Ezen fejezeten belül került sor a szerződési szabadság szerződési szabadság, ezen belül a szerződéskötés szabadsága, a partnerválasztás szabadság, a tartalomszabadság, a típusszabadság, valamint mivel szorosan kapcsolódik ezen elvhez, a jogszabály által meghatározott szerződési tartalom bemutatására. A második alcím a visszterhesség elvéről és azokról az esetekről szól, amiknél ez nem érvényesül. A harmadik alfejezet témája az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség. Ez a két kötelezettség akár külön fejezetben is tárgyalható lett volna, de a bírói gyakorlat és a jogszabály is általában együtt rendelkezik a kettőről, valamint szorosan össze is fonódnak, így megfelelőbbnek láttam azt, ha én is összevonva vizsgálom őket. negyedik alfejezetem a pacta sunt servanda elvéről és annak kiegészítő elvéről a clausula rebus sic stantibusról szólt. Ezen elvek annyira szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy véleményem szerint nem is érdemes és nem is lehet őket egymástól elválasztva tárgyalni. Az alapelvek bemutatása után a második fejezetben a témám lényegi részét kívántam kibontani. Az első alcímben a szerződés létrejöttének és annak tartalmának szabályait vizsgáltam. Mivel az általános szabályok az én meglátásom szerint a klasszikus szerződéskötési mechanizmusra vonatkoznak, amely az ajánlattételből és annak elfogadásából tevődik össze, így a második alfejezetet ennek, vagyis az ajánlat, az ajánlati kötöttség és az ajánlat elfogadásának jogintézményének részletezésének rendeltem. A harmadik alcím az alaki követelményekről szól, tehát arról, hogy milyen alakban köthető meg egy szerződés, milyen alakban tehető meg egy ajánlatra felhívás egy ajánlat és az ajánlat elfogadása. A negyedik alfejezetben a jogszabályon alapuló szerződéskötési kötelezettséget vizsgáltam. Nem túl gyakori ezen jogintézmény, de fontos megemlíteni az általános szabályoknál, hiszen ez egy kivételt képez, valamint ellentmond a szerződési szabadság elvének is. Végül, de nem utolsósorban a speciális szerződésértelmezési szabályt és a teljességi záradékot vizsgáltam. A konkrét szabályozások vizsgálatát kiegészítettem a bírósági gyakorlat tanulmányozásával is.