ABSZTRAKT A növekvő élelmiszerigény és a fenntartható mezőgazdasági termelés kihívásai szükségessé teszik a talajkímélő művelési rendszerek alkalmazását, amelyek nemcsak a termés mennyiségére, hanem minőségére és élelmiszerbiztonsági kockázataira is hatást gyakorolnak. Kutatásomban négy különböző talajművelési rendszer (szántás, redukált, talajvédő, sávos) agronómiai és növénykórtani értékelését végeztem három különböző érésidejű kukorica (Zea mays L.) hibrid (Armagnac, Loupiac, Fornad) esetében. Vizsgáltam a kelésdinamikát, a szemtermés fizikai és beltartalmi paramétereit, a szártő-megbetegedés mértékét, a belső Fusarium-fertőzöttséget, valamint a szemek dezoxinivalenol (DON) és fumonizin (FB1–FB4) tartalmát. Eredményeim igazolták, hogy a talajművelési rendszer szignifikáns hatást gyakorol a kelés időpontjára, a termés mennyiségére és a szemek fizikai és beltartalmi paramétereire. A legnagyobb terméseredmény a szántás művelésben, míg a legalacsonyabb a talajvédő művelésben volt mérhető. A toxinvizsgálatok alapján évjárat és művelésfüggő különbségek mutatkoztak. a forgatásos művelési rendszer több esetben kedvezőbb mikotoxin-profillal rendelkezett. A laboratóriumi vizsgálatok a Fusarium verticillioides és a Fusarium proliferatum dominanciáját mutatták ki a szemekben, eltérő fertőzöttségi aránnyal a művelési rendszerek között. Összegzésként megállapítható, hogy a fenntartható kukoricatermesztésben a forgatás nélküli rendszerek agronómiai szempontból stabil alternatívát jelenthetnek, miközben a mikotoxin-szennyeződés kockázata az Európai Uniós hatérértékek alatt marad. A termésbiztonság és élelmiszerbiztonság hosszú távon integrált megközelítést igényel, amelyben a talajművelés meghatározó tényező.

ABSTRACT (EN) The growing global demand for food and the challenges of sustainable agricultural production necessitate the use of soil-conserving tillage systems, which influence not only yield performance but also grain quality and food safety risks. In this study, four different tillage systems (ploughing, reduced tillage, conservation tillage and strip tillage) were evaluated from agronomic and plant pathological perspectives in three maize (Zea mays L.) hybrids with different maturity groups (Armagnac, Loupiac, Fornad). Emergence dynamics, physical and compositional grain parameters, the incidence of stalk base rot, internal Fusarium infection, as well as deoxynivalenol (DON) and fumonisin (FB1–FB4) contamination levels of the kernels were examined. The results confirmed that the tillage system had a significant effect on emergence timing, yield level, and the physical and compositional properties of the kernels. The highest yield was recorded under ploughing, whereas the lowest values were observed under conservation tillage. Mycotoxin analyses revealed year- and tillage-dependent differences, with the conventional ploughing system showing more favourable mycotoxin profiles in several cases. Laboratory tests indicated the dominance of Fusarium verticillioides and Fusarium proliferatum in the kernels, with varying infection rates among tillage treatments. In conclusion, conservation and no-till systems may provide agronomically stable alternatives in sustainable maize production, while keeping mycotoxin contamination below the maximum limits set by the European Union. Long-term yield security and food safety, however, require an integrated approach in which tillage is a key determining factor.