Napjaink egyik fontos problémája az éghajlatváltozás, ami kihat a társadalmi, gazdasági és környezeti állapotunkra is. Európában elkülönül a földrajzi elhelyezkedésnek köszönhetően, hogy melyik országra milyen hatással lesz a klímaváltozás. A délen elhelyezkedő országok, amik eddig is szárazabbak és melegebbek voltak, nagyobb hatással érinti majd a változás, ezzel szemben az északi területeket kevésbé. Az Európai Unió mezőgazdaságát tekintve rámutattak arra, hogy a globális éghajlatváltozásból fakadó egyre szeszélyesebb időjárás miatt egyre nagyobb (és nagyobb is lesz) az eltérés a tagállamok között. Kutatások bizonyítják, hogy Európában a Kárpát-medence van leginkább kitéve az éghajlatváltozásnak. Magyarországon a felmelegedés a 80-as évek óta gyorsuló tendenciát mutat, melyhez a hazai mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell. A nyarak szárazabbak lesznek, és az aszály problémaköre súlyosbodik. A kutatásom egyik része is erre a problémakörre fókuszál, ugyanis a CarpatClim klimatológiai adatbázisból letöltött adatok alapján 20 év adataiból dolgoztam. Az adatbázisok szolgáltatták az átlaghőmérséklet térbeli alakulásának meghatározását, valamint az egyes növények fenológiai fázisában rendelkezésre álló hőösszegenek kiszámolását. A hőösszegek kiszámítása az egyes növények vetési és betakarítási időpontjai közötti napok átlagos hőmérsékleteinek összeadásával történt meg. A hőtérképek összeadását GlobalMapper szoftverkörnyezetben hajtottam végre, majd az eredményfájt 32 bit-es IDRISI raszterbe exportáltam ki, így biztosítva, hogy adatveszteség nélkül történjen meg a fájlkonverzió. Szakirodalmi adatok alapján meghatároztam az egyes növények (silócirok, köles, lóbab) talajigényét (talajtípus, kémhatás), majd Global Mapperben dolgoztam tovább az adatokkal. A növények igényeinek megfelelő összegzett genetikai talajtípus térképet és a kémhatás térképet összevetettem. Ahol átfedés volt, ott mindkét feltételnek megfelelt a modell. Ezt követően az átfedésben lévő területet, valamint az újraosztályozott hőösszeg térképet szintén összevetettem és az ott lévő átfedés jelölte a növény termesztése számára megfelelő területet. A szakdolgozatom készítése során igen nagy mennyiségű adattal dolgoztam, amelyek nagyban segítették az eredmények megbízhatóságát.