A precíziós technológia terjedésével és az eszközök rendelkezésre állásával folyamatosan illesztik a precíziós szemléletet a termesztéstechnológiába. Az országban nagyon sok terület, talaj jellemezhető valamilyen vízgazdálkodási problémával, amelyek különböző mértékben valamilyen vízrendezési megoldással orvosolhatók lennének. Az ilyen típusú problémák előfordulása is általában helyspecifikus, emiatt fontos, hogy a problémás részeket a megfelelő módszer megválasztásával, a megfelelő helyen kezelhessük. Az eredményes és helytálló vízrendezési és hidrológiai tervezés és modellezés alapja a megbízható és pontos digitális domborzatmodell. Ennek elkészítésére többféle módszer áll rendelkezésünkre, melyek pontossága és alkalmazhatósága eltérhet. Ezért munkámban a szintezési, LiDAR és fotogrammetriai módszerek adataiból előállított domborzatmodellek vertikális pontosságának és hidrológiai tulajdonságait vizsgáltam meg. A szintezést Sokkia mérőállomással végeztem el. A LiDAR pontfelhő légi felmérést követően állt rendelkezésemre. A fotogrammetriai adatok DJI Phantom 3 típusú drónnal, a gyári beépített kamerával, GPS alapú, tervezett útvonalon végzett felmérés során keletkeztek. A nyers LiDAR pontfelhő manuális tisztítását követően a szintezési és LiDAR adatokból ArcMap felhasználsával készítettem el a DEM-et. A fotogrammetriai módszerrel készített fotók OpenDroneMap felhasználásával álltak össze ortomozaikká, majd DEM-é. A szintezési felmérés pontjai RTK pontosak voltak emiatt ezeket használtam a vertikális pontosság felmérésére minden modellnél. A szintezési és a LiDAR DEM-ek pontossága megfelelőnek bizonyolt. A LiDAR DEM reziduális értékei jórészt 10 cm alatt maradtak, a nagyobb eltéréseket a terület egy részén tenyésző búzaállomány okozta. A fotogrammetria felületmodellje abszolút és relatív vertikális pontossága is kiugróan magas volt, helyenként több méteres hibákkal, melyek eloszlása és mértéke koncentrikus körök mintázatához volt köthető. A modellek összehasonlításában a szintezési és LiDAR DEM között jelentős eltéréseket nem detektáltam. A fotogrammetria DSM esetében a pontosságvizsgálatnál is tapasztalt hibák csúcsosodtak ki. A hidrológiai viszonyok modellezésénél megvizsgáltam az összegyülekezési és lefolyási viszonyokat. A szintezési és LiDAR DEM hasonló modelleket és összegyülekezési paramétereket produkált. A fotogrammetria felületmodellje ebben is jelentősen eltért a másik kettőtől. A precíziós vízrendezési tervezés és modellezés bemeneti adataként szintezési vagy LiDAR felmérés adataiból létrehozott domborzatmodell alkalmazását javaslom. A néhány 10 hektáros táblák esetén alkalmazható a szintezési felmérési eljárás, azonban a nagyobb méretű felméréseknél már érdemes lehet a LiDAR szkennelés alkalmazása.