Menedzsment zónák alapján tervezett kukorica tőszámvizsgálat öntözött és öntözetlen körülmények között
Absztrakt
Az utóbbi évtizedek jelentős technikai, technológia fejlesztései, eddig nem látott pontosságot tesznek számunkra lehetővé. A mezőgazdasági adatgyűjtés, adatfeldolgozás lehetővé teszi számukra, hogy új, helyspecifikus technológiákat alkalmazzunk. Ezen technológiák felhasználásával a mezőgazdasági tábláinkon nagy pontossággal tudunk kialakítani menedzsment zónákat. A vizsgálatban űrfelvételekből származó NDVI térképeket, a művelésből származó magasságtérképeket vettem alapul. A magasságpontokból készült a digitális magasságmodell és a lejtés térkép. Ezek alapján klaszteranalízisen alapuló multipoligon zónázás szerint történt a menedzsment zónák kialakítása. A menedzsment zónák talajnedvesség viszonyait szenzorokkal követtem nyomon. Ezt követően a tőszám meghatározására került sor. A nem öntözött területen három különböző tőszám került elvetésre, az öntözött területen 4 különböző tőszámmal dolgoztam. Az öntözés a teljes táblán tapasztaltakhoz hasonlóan a zónákon belül is jelentős termés növekedést eredményezett. A jobb termőképességű zónákban az öntözés 5,5-5,9 t/ha terméstöbbletet eredményezett, addig a gyenge termőképességű zónában 7,0 t/ha-al nőtt a termésátlag. Az eredmények azt mutatják, hogy az alkalmazott zónázási módszer segítségével elkülöníthetők a tábla gyenge és jó termőképességű részei, melyeket a jövőben szükséges lehet öntözés szempontjából is eltérően kezelni. A tőszám, a menedzsment zónák, és az öntözés együttes hatásának értékelésekor ilyen egyértelmű következtetéseket nem tudtunk levonni. Az új technológia óriási lehetőségeket nyit meg előttünk, de további kísérleti beállításokra van szükség ahhoz, hogy az együttes hatásokat minél jobban megérthessük.