Az ATP a DNS egyik alkotórésze, a négy nukleotid egyike, bizonyos esetekben az ATP DNS modellnek is tekinthető, így fiziológiás pH-n az esetlegesen kialakuló komplexek nagy stabilitásából arra következtethetünk, hogy a rákos sejtek DNS-ében is kialakulnak a komplexek, így megakadályozva a sejtek szaporodását, növekedését esetlegesen a sejtek pusztulásához is vezethetnek. A ruténium, mint platinafém tulajdonságaiban hasonló a platinához, így a tudósok úgy vélik, hogy ruténium tartalmú készítmények vizsgálata érdekes új eredményeket hozhat a rák kezelésével kapcsolatos ismeretek bővítésében. Ennek okán vizsgáltam a [(η6-p-cym)Ru(H2O)3]2+-ion (továbbiakban Ru(II)ion) komplexképzését ATP, azaz adenozin-trifoszfát ligandummal, pH-potenciometriás módszerrel, mely alapján a komplexek sztöchiometriája és a protonálódási állandókat határozzuk meg, majd ezt követően 1H-NMR és ESI-MS mérésekkel, melyek alapján a lehetséges oldatszerkezetekről kaphatunk képet.