A szlovákiai magyar pedagógusképzés
dc.contributor.advisor | Pusztai, Gabriella | |
dc.contributor.author | Csánóová, Júlia | |
dc.contributor.department | DE--Bölcsészettudományi Kar | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2016-04-25T07:44:10Z | |
dc.date.available | 2016-04-25T07:44:10Z | |
dc.date.created | 2016-04-18 | |
dc.description.abstract | Témám megválasztása során nagy szerepet játszottak életem során szerzett tapasztalataim. Határszélen nőttem fel, melynek köszönhetően korán megismertem a határon túli magyarok helyzetét. Egyetemi tanulmányaim során találkoztam különböző országok felsőoktatási rendszerével, s neveléstudományi szakos hallgatóként szerettem volna részletesebben is megismerni a Szlovákia területén élő magyarok felsőoktatását. A szlovákiai magyar nyelvű felsőoktatásról, a hallgatókról, az intézményekről, azok múltjáról és jelenéről sok tanulmány és dolgozat látott napvilágot. Ezekből a tanulmányokból és dolgozatokból megismerhetjük azokat a tendenciákat, amelyek egy-egy intézmény létrejöttéhez, a bolognai folyamatba való integrálódáshoz, helykereséséhez, esetleg megszűnéséhez vezetett (Dolnik, 1994; Kozma 2002; 2005; Keller, 2004; Albert, 2004; 2006; Bacskai, 2015). Munkámban a kisebbségi felsőoktatást vizsgálom, azon belül is kiemelt figyelmet érdemelve a kisebbségi nyelven folyó tanító- és tanárképzés, mely diplomások számának növelése mellett részben az anyanyelvi oktatás feltételeinek megteremtéséért és az alap- valamint középfokú oktatás minőségéért is felelős (Keller, 2004; Fazekas, 2007). E dolgozat helyzetképet kíván rajzolni a hatályos szabályozásról és a jelenleg működő magyarul (is) oktató pedagógusképző helyekről. Kutatásom során felállított hipotéziseim: a pedagógusképzést nagyban befolyásolja a politikai berendezkedés, a szlovákiai magyar felsőoktatók munkája kiegészül a hallgatók identitásának megerősítésével, a felsőoktatásnak átfogó reformra van szüksége, a végzett hallgatók számát tekintve a 4 intézmény soknak számít. Hipotéziseimet, az utolsó kivételével, 13 oktatóval készített interjú és 162 kérdőív (CHERD kutatócsoport által összeállított kérdőív) alapján bizonyítottam. A kérdőívek elemzése során arra a következtetésre jutottam, hogy a hallgatókat nem az anyanyelven való továbbtanulás lehetősége motiválja, hanem a tudásgyarapítás és a munkaerő-piacon való könnyebb elhelyezkedés, melynek következtében csupán 20%-uk kíván pedagógusi pályára lépni. | hu_HU |
dc.description.corrector | BK | |
dc.description.course | Neveléstudományi | hu_HU |
dc.description.degree | MSc/MA | hu_HU |
dc.format.extent | 57 | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/225478 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.subject | Szlovákia | hu_HU |
dc.subject | felsőoktatás | hu_HU |
dc.subject | kisebbség | hu_HU |
dc.subject | pedagógusképzés | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Társadalomtudományok | hu_HU |
dc.title | A szlovákiai magyar pedagógusképzés | hu_HU |