Vas és mangán szennyezettség hatása a ponty (Cyprinus carpio) termelési mutatóira és nehézfém akkumulációjára

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorFehér, Milán
dc.contributor.authorTakács, Sándor
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karhu_HU
dc.date.accessioned2014-10-29T10:42:53Z
dc.date.available2014-10-29T10:42:53Z
dc.date.created2014-10-28
dc.description.abstractA kísérletet egy, a különböző antropogén hatásoknak kitett a Felső-Tisza vidéki holtágak nehézfém szennyezettségére gyakorolt hatásait vizsgáló kutatás keretében végeztük el. A korábbi víz és üledékvizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy valamennyi vizsgálatba bevont vizes élőhely a vasra és a mangánra nézve az erősen szennyezett kategóriába sorolható. A két nehézfémnek a halak növekedésére és megmaradására illetve szerveik elem akkumulációjára gyakorolt hatásait modellkísérletben elemeztük, amelyben az akváriumok vas és mangán koncentrációját a víz és üledékvizsgálatok során kapott adatok alapján állítottuk be. A 49 napos kísérletben összesen 5 kezelést alkalmaztunk, egyenként 18-18 ponty ivadékkal, 3-3 ismétlésben: kontroll; CC (Fe: 0,57 mg/l, Mn: 0,29 mg/l); CM (Fe: 0,57 mg/l, Mn: 0,625 mg/l); MC (Fe: 1,5 mg/l. Mn: 0,29 mg/l); illetve MM (Fe: 1,5 mg/l, Mn: 0,625 mg/l). A kísérlet végén vizsgáltuk a halak növekedési mutatóit és megmaradását, illetve akváriumonként 3-3 egyed esetében meghatároztuk az agy, a szem, a máj, a hátizomszövet és a kopoltyúk vas- és mangán-koncentrációját. A testtömeg tekintetében szignifikáns eltérést kizárólag a kontroll és az MM kezelés között találtunk, a legkedvezőbb növekedést az utóbbi csoportba tartozó halak mutatták. A csoportok megmaradása között nem volt statisztikailag igazolható különbség a kísérlet végén. A legnagyobb mennyiségű vasat és mangánt a halak mája és agya akkumulálta, míg a legkisebb nehézfém koncentrációkat az izomszövetekben és a kopoltyúban mértük. A szem esetében mindkét elem koncentrációja az MC és az MM kezelésekben tért el szignifikánsan a kontrolltól. Az agyban, az izomszövetekben és a kopoltyúban a vas és a mangán tekintetében kizárólag az MM kezelésben volt statisztikailag is nagyobb az elemtartalom. A máj nehézfém tartalmával kapcsolatos adatok azt mutatták, hogy a kezeléseknek kizárólag a mangán-koncentráció vonatkozásában volt szignifikáns hatása. Végső konklúziónk, hogy a nehézfémek akkumulációja szinte minden szervben megindult, de ezekben a koncentrációkban és ilyen expozíciós idő alatt még nem károsította a szerveket. A növekedésre abszolút pozitív hatást gyakorolt és nem befolyásolta negatívan a halak megmaradását.hu_HU
dc.description.courseKörnyezetgazdálkodási agrármérnöki MSchu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent43hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/199214
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectvashu_HU
dc.subjectmangánhu_HU
dc.subjectpontyhu_HU
dc.subjectholtághu_HU
dc.subjectFelső-Tiszahu_HU
dc.subjectnehézfémhu_HU
dc.subjectCyprinus carpiohu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Környezettudományokhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudományhu_HU
dc.titleVas és mangán szennyezettség hatása a ponty (Cyprinus carpio) termelési mutatóira és nehézfém akkumulációjárahu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (MÉK)