A' sívány homokság használhatása
Fájlok
Dátum
1825
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
nyomtattatott Grünn Orbánnál
Absztrakt
Leírás
Kézírásos possessori bejegyzés: Ios. Ans. Faisz e v p
Kézírásos possessori bejegyzés
A bevezetőben a szerző, korábbi mocsárlecsapolási és talajjavítási tapasztalataira hivatkozva nagy lelkesedéssel és hazafias aggodalommal hivatkozik a modernizálódó külföld példáira, miként lehet, és hazánkban is lehetne az erdőgazdálkodást tudományos alapokon fejleszteni, és főképpen oktatni.
A könyv tulajdonképpeni szövegteste egy terjedelmes folyamodvány 1808-ból Szeged város tanácsához, melynek első szakaszában tíz pontba rendezve olvashatunk érveket az erdősítés anyagi hasznai mellett, ill. gyakorlati elképzeléseket a szegedi határban a hasznosításra javasolt homokterületeken telepítendő fafajtákról.
A második szakaszban (35 - 44. oldal) földosztást, ill. telepítést javasol a városi tulajdonú homokföldeken, összekapcsolva az erdőtelepítési kötelezettségekkel. Aprólékos utasításokat ad a telepítési akció kivitelezésére.
A harmadik szakaszban (46 – 72. oldal) az erdőtelepítéshez szükséges szakismeretekről, ill. személyi állományról, valamint ezek kötelezettségeiről, díjazásáról, személyi utánpótlásáról fejti ki nézeteit. A 73. oldalól a számvetés-könyvelés módját vázolja fel. Nagy lelkesedéssel és részletességgel ecseteli a város számára várható bevételeket és költségeket, a meggyőzéshez a gazdasági érdekeket hozza fel. A könyvnek ez a legbonyolultabb, kissé nehezen követhető része, ugyanakkor itt mutatkozik meg a legvilágosabban a kor kibontakozó reform- és modernizációs szemlélete, mely gondosan kibontott észérvekkel kíván hatni. A szöveg komoly közgazdasági tájékozottságról tanúskodik. A 102 - 111. oldalakon a lehetséges ellenvetéseket sorolja fel, és mindegyiket alapos és józan érveléssel válaszolja, cáfolja meg.
A 111-140. oldalakon függelékeket („ragaszték”) olvashatunk. Ebből az első újabb érveket tartalmaz, de már nagyobb távlatú érdekekre hivatkozva (inflációs pénzügyi helyzet, a város épület- és tüzifa-ellátása, Szeged helyzete az országos piaci- és munkaerő-viszonyok hálózatában, sivatagosodás megakadályozása). A második függelék egy 1808-as határszemle jegyzőkönyve, mely az erdősítés addigi eredményeiről számol be. A könyvet részletes pénzügyi kimutatás-táblázatok zárják.
Kézírásos possessori bejegyzés
A bevezetőben a szerző, korábbi mocsárlecsapolási és talajjavítási tapasztalataira hivatkozva nagy lelkesedéssel és hazafias aggodalommal hivatkozik a modernizálódó külföld példáira, miként lehet, és hazánkban is lehetne az erdőgazdálkodást tudományos alapokon fejleszteni, és főképpen oktatni.
A könyv tulajdonképpeni szövegteste egy terjedelmes folyamodvány 1808-ból Szeged város tanácsához, melynek első szakaszában tíz pontba rendezve olvashatunk érveket az erdősítés anyagi hasznai mellett, ill. gyakorlati elképzeléseket a szegedi határban a hasznosításra javasolt homokterületeken telepítendő fafajtákról.
A második szakaszban (35 - 44. oldal) földosztást, ill. telepítést javasol a városi tulajdonú homokföldeken, összekapcsolva az erdőtelepítési kötelezettségekkel. Aprólékos utasításokat ad a telepítési akció kivitelezésére.
A harmadik szakaszban (46 – 72. oldal) az erdőtelepítéshez szükséges szakismeretekről, ill. személyi állományról, valamint ezek kötelezettségeiről, díjazásáról, személyi utánpótlásáról fejti ki nézeteit. A 73. oldalól a számvetés-könyvelés módját vázolja fel. Nagy lelkesedéssel és részletességgel ecseteli a város számára várható bevételeket és költségeket, a meggyőzéshez a gazdasági érdekeket hozza fel. A könyvnek ez a legbonyolultabb, kissé nehezen követhető része, ugyanakkor itt mutatkozik meg a legvilágosabban a kor kibontakozó reform- és modernizációs szemlélete, mely gondosan kibontott észérvekkel kíván hatni. A szöveg komoly közgazdasági tájékozottságról tanúskodik. A 102 - 111. oldalakon a lehetséges ellenvetéseket sorolja fel, és mindegyiket alapos és józan érveléssel válaszolja, cáfolja meg.
A 111-140. oldalakon függelékeket („ragaszték”) olvashatunk. Ebből az első újabb érveket tartalmaz, de már nagyobb távlatú érdekekre hivatkozva (inflációs pénzügyi helyzet, a város épület- és tüzifa-ellátása, Szeged helyzete az országos piaci- és munkaerő-viszonyok hálózatában, sivatagosodás megakadályozása). A második függelék egy 1808-as határszemle jegyzőkönyve, mely az erdősítés addigi eredményeiről számol be. A könyvet részletes pénzügyi kimutatás-táblázatok zárják.
Kulcsszavak
Galéria::Régi könyvek::Témakör::Gazdálkodás, Galéria::Régi könyvek::Kiadás nyelve::Magyar, Galéria::Régi könyvek::Kiadás helye::Magyarország::Szeged, Galéria::Régi könyvek::Egyedi jellemzők::Kézírásos bejegyzések