Cigány és nem cigány közösségek együttélésének sajátos problémái egy kisvárosban
Absztrakt
Többségi és kisebbségi társadalom különbözősége sokszor eredményez problémákat, és vezet a település lakóinak elvándorlásához, lecsúszáshoz, a település slumosodásához. Az általam vizsgált területen két különösen súlyos probléma cigányok által lakott házak előtt tartósan felhalmozódó szemét és a gyakran felhangzó, hangos zenélés. Kutatási módszerem kvalitatív megoldásokra, esettanulmányra valamint félig strukturált interjúkra épült, ahol az interjú mintavétele hólabda módszer, illetve célzott jellegű volt. A szegregátum hulladékproblémáival kapcsolatosan arra a megállapításra jutottam, hogy azt a cigány lakosok idézik elő, felelősségüket hol felvállalják, hol nem. Az okok mögött alacsony civilizáltság, szocializációs deficit állhat, melynek további oka megszakított szocializációs folyamat lehet. Elméleti magyarázat lehet a romák tartós kiskorúságra való hajlama, azaz az általuk okozott problémákat az atyáskodó környezetüknek kellene megoldani. A cigányok által hallgatott zene nem kulturális, hanem ez is elsősorban szocializációs deficit eredménye. A jelenség előidézéséért már nyíltan vállalják a felelősséget, az azonban csak a magyarok szerint probléma. Oka vélhetően a cigányok elkötelezettsége a zene mellett, a zene hangos hallgatása azonban énkifejező, nem törődő, tudatos tüntető funkció is lehet. A megoldások hiánya mögött már inkább érdekkonfliktusok és a társadalmi igazságosságról vallott különbözőségek állnak.