Szakdolgozatomban tágan értelmezve a gyermekek szabad levegőn történő mozgását vizsgálom, szűkebben értelmezve, pedig konkrétan két óvodai csoport - a nyíregyházi Waldorf Óvoda, és a Nyírbátori Meseház Óvoda egyik csoportja- közti különbséget. Egyrészt választottam ezt a témát, mert amióta az eszemet tudom lételemem a mozgás, másrészt az Alapprogramban leírt feladatok, alapelvek – óvodai gyakorlatom alatt tapasztalt- nem megvalósulása miatt. Úgy gondolom, hogy mivel a mozgás az egyik legtermészetesebb megnyilvánulási forma, ezért ez sok mindent elmond a gyermekek fejlettségi szintjéről. A mozgásfejlődés az egyik alapja a személyisége fejlődésnek. „Motorikus cselekvés, mozgásos tapasztalás nélkül az intelligencia nem fejlődhet, a személyiség nem bontakozhat ki.” (Tóth et.al.1996.15.old.) Éppen ezért az óvodai élet és tevékenység egyik legmeghatározóbb eleme a mozgás, mely jelen van a szabad játék tevékenységekben és az irányított tevékenységekben is. Kiemelt szerepet játszik továbbá azért is a mindennapi tevékenységek szervezésében, mert a korszakra jellemző a nagyfokú mozgásigény. Ezen tényezők figyelembe vételével azt kívánom vizsgálni, hogy az egyes óvodai programok és nevelési elvek minként támogatják az említett terület fejlődését. Arra kerestem a választ, hogy a nevelési elvek milyen hatással vannak a mindennapos mozgásra, ezek minként valósulnak meg a gyakorlatban. Vizsgálatom eredményeiből csak az említett két óvodára állapítok meg következtetéseket, ezeket nem általánosítom minden hasonló típusú óvodára.