A társadalmi egyenlőtlenségek egyik jelentős dimenziója a nemek közti munkaerőpiaci egyenlőtlenségek, melynek egyik területe a két nem eltérő esélyei, lehetőségei és akadályai a vezetői pozíciók elérése és betöltése során. Emellett a szocializáció által befolyásolt vezetési stílus is eltéréseket mutathat a nők és férfiak esetében. Szakdolgozatom ezeket a jelenségeket járja körül a szakirodalom elemzése, illetve egy kvalitatív, félig strukturált interjús kutatás keretében, ahol hat vezető nő véleményét és tapasztalatait elemzem. Az otthoni munkamegosztást tekintve, eredményeim szerint, a tradicionális nemi szerepekkel és a szakirodalommal összhangban, a vezető nők többsége maga vezeti a háztartást, egyfajta kettős terhet vállalva. A szakirodalommal szemben emellett a vezető nők egy része ugyan átélt valamilyen szintű nemi diszkriminációt, de ez nem volt gyakori jelenség, feltehetőleg amiatt, hogy az alanyok többsége „nőies” szakmákban dolgozott. További eredmény, hogy összhangban a szakirodalommal, a kutatásban résztvevő nők vezetési stílusa a transzformáló vezetés vonásaival rendelkezett, melynek eszközkészlete a hagyományosan nőiesnek ítélt tulajdonságokkal rendelkezik, mint például empátia, támogatás és a csapatban dolgozás előnyben részesítése. A transzformáló vezetési stílus „nőies tulajdonságokkal” való összefüggésének feltárása és későbbi alaposabb vizsgálata bizonyos mértékben átalakíthatja nemcsak a szervezeteket, hanem a köztudatban élő sikeres vezető képét is.