Dolgozatom a szólásszabadság alapvető kérdéseivel, valamint annak legerősebb korlátozásával, a gyűlöletbeszéd témakörével foglalkozik. A szólásszabadság az egyik legelőkelőbb alkotmányos alapjog, a közösségi együttélés alapvető eleme. Az emberek egyik legalapvetőbb joga, hogy gondolataikat egymással szabadon megoszthassák, másrészt a politikai közösség működésének és fejlődésének is sarokköve a nézetek szabad kifejtése és egymással való ütköztetése. A szabadság egyaránt előkelő helyet foglal el a demokratikus alkotmányokban és a nemzetközi emberi jogi dokumentumokban is, ez a kiemelt szerep azonban nem jelent korlátozhatatlanságot. A szólásszabadságnak a demokratikus társadalmakban is vannak szükséges korlátai. A legkorlátozottabb vélemény pedig nem más, mint a gyűlöletbeszéd, hiszen itt az alapjogi hierarchia élén álló két legtekintélyesebb jog ütközik egymással, az emberi méltóság és a szólásszabadság. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy meddig terjed a szinte korlátlan szólásszabadság hatóköre, és mikor kell fejet hajtania az emberi méltóság előtt.