Bevezetés Diplomamunkámban a primer és szekunder mellékpajzsmirigy túlműködés diagnosztizálásával és kezelésével foglalkoztam a Debreceni Egyetem Klinika Központ Sebészeti Intézetének anamnesztikai, diagnosztikai és operatív adatait felhasználva. A dolgozatomban részletesen ismertetem a mellékpajzsmirigy anatómiáját. Összegezem, hogy hol található meg az emberi testben, milyen embrionális szövetből fejlődik, mekkora az átlagos mérete és a súlya és, hogy milyen változatos lokalizációkban fordulhat elő. Külön fejezetet szenteltem a mirigy történetének. Felfedezéséről, evolúciós jelentőségéről, túlműködésének a csontokra gyakorolt hatásáról és a primer hyperparathyreózis elsőként dokumentált, sikeres műtéti gyógymódjáról képekkel illusztrált részt szereztem. Élettani áttekintés Az élettani áttekintést a mellékpajzsmirigyek által szekretált hormon, a parathormon (PTH) kémiai és biológiai tulajdonságainak leírásával nyitom meg, majd a PTH hatásmechanizmusának leírásával folytattam. Megemlítem továbbá a D-vitamin szerepét a kalciumfelszívásában és kapcsolatát a parathormonnal. A kalciumnak az idegrendszeren és csontrendszeren belüli szerepét is ismertetem. Kórélettani áttekintés A dolgozatomban vizsgált jelenségeket, a primer-, és szekunder hyperparatyhreózist mutatom be ebben a fejezetben. A hyperkalcémiát, mint a túlműködés következményét, továbbá a kalcifilaxiát és az idült veseelégtelenséget is részletezem, mint a hyperparathyreózishoz társuló betegségeket. Végül a vese transzplantáció és a szekunder hyperparathyreózis kapcsolatáról írok. Műtéttechnikai eljárások Ebben a fejezetben tárgyalom a műtéti javallatot. Részletes leírást készítettem az általam vizsgált műtétekben alkalmazott operatív és diagnosztikai technikákról, úgy mint a Kocher-féle gallérmetszés, a minimálisan invazív parathyroidektómia,a radio guided surgery, az intraoperatív szövettani vizsgálat és az intraoperatív PTH meghatározás. Célkitűzéseink A dolgozatomban 2010-2017 közötti időszakból 173 beteg, a MedSol rendszerből összegyűjtött és Excel táblázatban összesített adatait dolgoztam fel azzal a céllal, hogy megvizsgáljam , hogyan oszlik meg ez a populáció nem- és kor szerint; mennyi idő telt el a diagnózisuk felállítása és a műtétjük között; milyen okkal (primer/szekunder hyperparathyreózis) kerültek műtétre; milyen preoperatív képalkotó vizsgálat készült róluk; milyen kísérőbetegségekkel rendelkeztek; milyen típusú műtétet alkalmaztak rajtuk a különböző esetekben; milyen preoperatív laborértékekkel (kalcium/foszfát/PTH) kerültek műtétre a betegek és hogy ezek az értékek hogyan változtak a műtét után. Eredmények A 2010-2017 közötti 218 mellékpajzsmirigy túlműködés miatt végzett műtéti esetből 35-t kizárva 173-t elemeztünk a primer és szekunder mellékpajzsmirigy túlműködés tükrében. Primer HPT-ben (Hyperparathyreózis) 78%-os volt a nők aránya(nnő=106) és a legtöbben 60-70 év közöttiek voltak. A férfiak 22%-ban voltak jelen (nférfi=22) a primer HPT-vel diagnosztizált populációban és közülük került ki a legfiatalabb beteg, aki 22 éves volt. A szekunder eseteket nézve 54%-os női többség volt (nnő=20; nférfi=17). Itt a egyenletesebb volt a kor szerinti eloszlás, mint a primer esetekben. A diagnózis és a definitív ellátás között idő átlagosan 418,5 nap volt. A betegek fele a diagnózisuk kimondását követő 6 hónapon belül operációra került. Képalkotó diagnosztika tekintetében 122 ultrahang vizsgálat, 21 MRI és 209 MPM szcintigráfia eredményét elemeztük és vontunk le következtetést a lokalizációra és a multiglandularitásra vonatkozólag. A műtéti típusokat tekintve primer HPT-ben 1 esetben történt totális parathyroidektómia és 131 esetben szelektív parathyroidektómia. A 131 esetből 117 esetben egy mirigyet-, 9 esetben két mirigyet-, 5 esetben három mirigyet távolítottak el. Szekunder HPT-ben 18 esetben történt total parathyroidektómia és autotranszplantáció, 5 esetben szubtotális (7/8-os) rezekció, 13 esetben pedig szelektív parathyroidektómia. RGS technikát 31 beavatkozásnál alkalmaztak. Az műtétek 36%-ban történt a pajzsmirigyet is érintő beavatkozás. Az intraoperatív PTH csökkenés dinamikáját tekintve elemzett műtéteinkben (n=173) azt találtuk, hogy az összesített betegpopulációban a betegek 74%-a a 10. perces mérésnél már 50%-os vagy nagyobb PTH csökkenést mutatott. A szérum kalcium értékek tekintetében a primer HPT-sek csoportjában a normokalcémiások 13%-s preoperatív arányához képest a posztoperatív 1. napi mérés már 76%-s normokalcémiás arányt mutatott. A szekunder HPT-sek csoportjában viszont a preoperatív 66%-s normokalcémiás-arány 27%-ra csökkent és a hypokalcémiások aránya nőtt 11%-ról 70%-ra a műtét utáni első napra. A hosszú távú utókövetést tekintve (9 év) mindkét csoport kalciumértékei a normál tartományhoz közelítenek. A perioperatív PTH vizsgálatokból megállapítható, hogy a primer HPT-sal diagnoztizáltak 76%-ban 2-4x-ban emelkedett PTH-szinttel kerültek műtétre, szemben a szekunder HPT-sal diagnoztizáltakkal, akiknek 69%-a 32-64x-s PTH szint emelkedéssel került műtétre. A foszfátszinteket tekintve a primer HPT-sal diagnoztizáltak 60%-a volt hypofoszfatémiás. A műtét után ez az arány 18%-ra csökkent. A normofoszfatémia aránya 39%-ról 77%-ra emelkedett. A szekunder HPT-sal diagnosztizáltak foszfátszintjei a műtétet követően nem változtak számottevően. Minimál metszésből 6 esetben operáltak. RGS-t 22 esetben használtak.   Megbeszélés Kutatásunk olyan eredményekkel zárult, amelyek megfelelőképpen tükrözik a Debreceni Egyetem Klinika Központ Sebészeti Intézetében folyó mellékpajzsmirigy sebészet valós minőségét. Jelen működésével a Sebészeti Intézet kellőképpen lefedi a régiót és kielégítő terápiát biztosít a mellékpajzsmirigy betegeknek átlagosan fél éven belül.