A napraforgótermesztés során a többi kultúrához hasonlóan a növény igényeit kiszolgáló feltételek egy részére nincs vagy csak korlátozott a befolyásunk, (időjárás, hőmérséklet) egy részénél a siker már részben rajtunk múlik, a technológiai fegyelem betartása szükséges az eredmények eléréséhez (agrotechnika, növényvédelem, tápanyagellátás). A dolgozatomban igyekeztem a gazdálkodó szemléletét képviselni, inkább a növénytermesztési gyakorlat szempontjából prioritást élvező tényeken keresztül bemutatni az egyik legfontosabb - és folyamatosan egyre hangsúlyosabb szerepet kapó - szántóföldi kultúrnövényünket, a napraforgót. Kiemelve jelentőségét, a hazai termesztésben elfoglalt helyét megemlítve a múltat, de reményeim szerint megvilágítva a közeli és távoli jövő felé mutató már látható, vagy még csak sejthető tendenciákat, irányvonalakat. Különös tekintettel a nemzetközi trendekre, hiszen a megtermelt javak, az abból feldolgozott áru itt kerül értékesítésre, ez befolyásolja a nemesítőt, termelőt és felvásárlót egyaránt. A sikeres napraforgótermesztéshez kevés egy-egy lépést jól csinálni, az egészet célszerű kerek egész folyamatként kezelni, egy olyan egymással szorosan összefüggő, több dimenziós komplexnek, ahol az egyes egységek térben és időben különállóan, de összekapcsolódva, összedolgozva hatnak, egymásra a célért, az egészséges növényért és magas minőségű és mennyiségű betakarított termésért. Ennek szellemében tekintettem át a választott növényem ökológiai igényét, kiemelve és részletezve a termesztését alapvetően befolyásoló elemeket, az éghajlat és vízigényt, a talajjal, agrotechnikával, tápanyagellátással kapcsolatos ismérveket, a fajta és hibridválasztást, mint sarkalatos befolyásoló tényezőt. Szintén kitértem kissé részletesebben külön a vetésre és növényvédelemre, hiszen ezek már az új növény életéhez szorosan kapcsolódó események, ahol az addig meghozott döntésünk eredményeképpen létrejövő állományunkat alapozzuk, támogathatjuk, védjük meg a minél nagyobb termés reményében. A vizsgált adatok alapjául szolgáló kísérleteket a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Területén végezték el. A két év során évente négy-négy hibrid - ebből kettő-kettő azonos - reakciói kerültek górcső alá öt, eltérő tápanyagdózisos kezelés után. Az állomány fenometriai adatainak és termésmennyiségeinek átlagértékeit hasonlítottam össze a kontrollal és önmagukkal. A kapott eredmények rávilágítottak arra, hogy a túlzott műtrágyaadagok kijuttatása a fenometriai adatok - a szárdőlés, tányértörés, virágzás késése, és magasságnövekedés - tekintetében pont fordított hatást érnek el, az intenzív növekedés az állományra károsan hat, a negatív értékeket erősítik, gyakran többszörösére a kontrollhoz képest. Ugyanakkor a termésmennyiségre nincsenek lineáris hatással. A legtöbb termést a második kezelés adta, a többszörösre emelt tápelem mennyiség mellett terméscsökkenést tapasztaltam. Beigazolódott egyrészt a napraforgó alacsony műtrágyaigénye, másrészt az ökonómiai szempontok figyelembe vételével tervezett, a hibrid igényeit figyelembe vevő tápanyag utánpótlás létjogosultsága, ami lehetőleg konkrét talajvizsgálatokon alapuljon.