Az öntözés és vetésváltás hibridkukoricák termésmennyiségére gyakorolt hatásának vizsgálata, valamint a nemesítőházak egyes vonalainak összehasonlítása Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-nél
| dc.contributor.advisor | Dóka, Lajos | |
| dc.contributor.author | Zsóri, Gergő | |
| dc.contributor.department | DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2011-10-24T11:09:28Z | |
| dc.date.available | 2011-10-24T11:09:28Z | |
| dc.date.created | 2011 | |
| dc.date.issued | 2011-10-24T11:09:28Z | |
| dc.description.abstract | Gazdasági növényeinket kezdetben az ember öntudatlan és tudatos szelekciós tevékenysége teremtette meg. A fejlődést a századforduló óta, a genetikai és más tudományterületek eredményei segítették elő.(Kovács, 1981) Magyarországon Pap Endre volt az, aki az első beltenyésztéses hibrid nemesítését végezte. Az általa nemesített MV 5-ös hibrid történelmi jelentőségű volt és több évig volt köztermesztésben. Az MV 5-ből belföldön felhasználásra kerülő magmennyiség mellett jelentős volt az exportra kerülő vetőmag aránya is.(Berkó 1993). Az első Vetőmagüzem 1957-ben jött létre Martonvásáron. Ez kibővült 1958-ban hat darab állami gazdasági hibridkukorica vetőmagüzemmel, Bóly, Baja, Mezőhegyes, Mezőnagymihály, Debrecen, Murony, helységekben. Ezt követően 1959-1964 között megépült a dalmandi, hódmezővásárhelyi, mezőfalvi, mosonmagyaróvári és ceglédi vetőmagüzem. Ekkor a hazai hibridkukorica ipar 65 napos szezonalitásban elérte az évi 35 ezer tonnát. A beltenyésztéses hibridek megjelenésével, a termésátlagok hatalmasakat növekedtek, a minőség pedig egyre jobban javult a nemesítő munkálatok során. Az újonnan megjelenő hibridek, egyre magasabb szinten elégítik ki a velük szembe támasztott igényeket. Ez a fejlődési folyamat még napjainkban is tart. A vetőmag-előállítás során a beltenyésztés hatására a vonalak ellenálló képessége radikálisan romlik. Komoly nehézségeket okozva ezzel a szakembereknek a vetőmagtermesztés során. A sikerhez vezető kulcs a stressz hatások kiküszöbölésében, a fejlődéséhez szükséges flóra megteremtésében található. Ehhez azonban, rendelkeznünk kell pontos agrotechnikai, mechanikai valamint növényvédelmi ismeretekkel. Az ellenálló képességek leromlásának következtében, a legkisebb környezetei hatások is nagy szerepet töltenek be a növény ,,életében”. A megemelkedett stressz érzékenység, viszonylag alacsony termés mennyiség (3-5 t), magas termesztési költségek, magas szintű elvárások betartása valamint a végtermék áringadozása következtében a legapróbb, olykor elhanyagolható tényezők hatása is komoly figyelmet igényel. Dolgozatomban a hibridkukorica termesztéstechnológiájával foglalkozom, különös tekintettel az öntözés és néhány agrotechnikai tényező terméseredményekre gyakorolt hatásának vizsgálati eredményeit szeretném bemutatni. | hu_HU |
| dc.description.course | Mezőgazdasági mérnök | hu_HU |
| dc.description.degree | Bsc | hu_HU |
| dc.format.extent | 56 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/115482 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | hibridkukorica | hu_HU |
| dc.subject | öntözés | hu_HU |
| dc.subject | termésmennyiség | hu_HU |
| dc.subject | nemesítőházak | hu_HU |
| dc.subject | elővetemény | hu_HU |
| dc.subject.dspace | növénytermesztés | hu_HU |
| dc.subject.dspace | hibridkukorica | hu_HU |
| dc.title | Az öntözés és vetésváltás hibridkukoricák termésmennyiségére gyakorolt hatásának vizsgálata, valamint a nemesítőházak egyes vonalainak összehasonlítása Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-nél | hu_HU |