A tanulók sztöchiometriai számítási feladatokkal kapcsolatos megoldási módszerei és tudásszerkezete
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Munkám során több szempont alapján vizsgáltam a sztöchiometriai kémiai számítási feladatok három területét. Ezek a következőek: kémiai számítások reakcióegyenlet alapján, vegyületek összetételének számítása, valamint makroszintű és részecskeszintű mennyiségek átszámítása. A dolgozat célja a tanulók feladatmegoldó stratégiáinak azonosítása mellett a tanulók tudásszerkezetének feltérképezése és összehasonlítása. Különös tekintettel a kémiai számítási feladatokban alkalmazott megoldási módszerek és a tudásszerkezet közötti kapcsolat feltárására az általános és középiskolás tanulók körében. Annál is inkább, mert ilyen vizsgálat még nem történt korábban. A tudásszerkezet-vizsgálatok segítségével igazoltam, hogy a többféle szempont alapján kialakított tanulócsoportok jellemző tudásszerkezetében különbségek vannak. Munkámmal mindenekelőtt szeretnék segítséget nyújtani a pedagógusoknak a hatékonyabb oktatáshoz valamint a tanulóknak az eredményesebb tanuláshoz. A kutatás tapasztalataira építve új tanári segédanyagok kidolgozása válik lehetővé. Kapott eredményeim a tanárképzésben is hasznosíthatók. Végül munkám további kutatási irányokat is felvet, leginkább a kémiai számítási feladatok más témaköreinek részletes vizsgálatára nyújthat példát.
In my work, I examined three areas of stoichiometric chemical calculations from several points of view. These were the following: chemical calculations based on chemical equations, calculating the composition of chemical compounds, and shifting between amounts at the macro and the sub-microscopic levels. The aim of this work is to identify problem-solving strategies by students as well as to map and compare of the students’ knowledge structures. And especially to find the relationship between solving methods applied in chemical calculations and knowledge structure among primary and secondary school students. It is very important because there was no such examination before. With the help of knowledge structure analyses, I proved that there are differences in the typical knowledge structures of student groups selected by several criteria. First of all I would like to give assistance with my work to teachers to teach more effectively and to students to learn more successfully. The results will allow the elaboration of new teaching aids. My results are useful in teacher training as well. My research work suggests further areas of study.