Magyarországon több, mint három évtizede van jelen a strucc, több, jelentősebb tenyészete is létrejött, ám termeléséről ismert, tudományos elemzés nem született. Kutatásomban a faj etológiai sajátosságait és termelését, illetve a telepek mikrobiológiai állapotát kívántam vizsgálni, hazai tartási és takarmányozási viszonyok között. Az etológiai megfigyelések célja az egyedek napi viselkedésformáinak, társas kapcsolatainak kutatása volt, a tojóév különböző hónapjaiban. A viselkedési elemek megjelenési arányában az ivarok és a napszakok között nem volt különbség. A tartási módokat összehasonlítva az aktív komfortviselkedés a megfigyelési időszakban a háremeknél 4,88%-kal nagyobb arányban fordult elő. A szociális viselkedésformák tavasszal gyakrabban, ősszel ritkábban fordultak elő, ami a tojóévvel függhet össze. A mikrobiológiai vizsgálat célja a telepek bakteriológiai állapotának a felmérése volt. Az elemzett mintákban (bélsár, elhalt embriójú tojás, elhullott csibe és kenetminta) az Escherichia coli és a Bacillus spp. volt a két, legnagyobb arányban jelenlévő baktériumfaj. Ezek mellett Coliform, Salmonella spp., Staphylococcus spp., Pseudomonas spp., Enterococcus faecalis és Klebsiella spp. baktériumokat lehetett kimutatni. A kesztyűhasználat, a talajfertőtlenítés és a széles-spektrumú fertőtlenítőszerek alkalmazásával, valamint a nevelőhelyiség higiéniájának javításával mérsékelhető lenne a fertőzés. A tojástermelő-képesség vizsgálatát a „B” telepen, 2018 és 2021 között végeztem. A tojóév átlagosan 135 napig tartott. A keltethetőség állományszinten átlagosan 55,98%-ot mutatott. A négy évet figyelembe véve májusban és júniusban rakták a legtöbb tojást. A keltethetőség májusban, júniusban és júliusban volt a legjobb. Vélhetően ekkor optimális a környezeti feltétel (száraz, meleg idő) a termelés számára. A tojóév és tojásösszetétel kapcsolatát az „A” telepen, 2021. májusban és júliusban, tizenegy, normál súlyú (1200-1600 g) tojáson elemeztem. A tojáshéjban az ásványianyagok közül a Ca, a K, a Mg és a S mennyisége nőtt, míg a Cu- és Zn-tartalom csökkent. A tojásalkotók Mg-tartalma nőtt, Na-, P-, S- és Zn-tartalma csökkent. A táplálóanyag-tartalom csökkenése a tojók tápanyagkészletének tojóév során bekövetkező kiürülésére utalnak, amit a takarmányozási technológia kialakításánál érdemes figyelembe venni. Az embrióelhalás időpontjának és okainak a felderítésével megismerhetjük a hazai tenyésztési és keltetési technológia eredményességét és javításának lehetőségeit. A boncolás során megmértem az embriók, és belső szerveik súlyát, valamint testrészeinek méreteit. A szakirodalmi adatokat figyelembe véve, a vizsgált magzatok a keltetés különböző stádiumaiban halhattak el, négytől 37-38 napos korig. A kórbonctani elváltozások tojáskezelési és keltetési problémákra utalnak. A túléléselemzés rávilágít arra, hogy melyek az elhullás szempontjából kockázatos életkorok és tényezők, amelyek ismeretében a kiesések kockázata csökkenthető. Célom a tojóév év-évszak kombinációja, a tojások súlya, az éves kelési sorrend és a tojások keltethetősége hatásának vizsgálata volt a csibék kiesésének relatív kockázatára, 48 hetes életkorig. A kockázat az éves keltetések számával nőtt, ami a keltetők higiéniai állapotának romlásával magyarázható. A gyenge keltethetőségű csoportból származó csibéknek volt a legnagyobb a kiesési kockázata, mivel valószínűleg vitalitásuk is gyengébb volt. 48 hetes korra a kikelt állomány 33%-a maradt életben. A hústermelő-képesség elemzése során a struccok vágóértékét és húsminőségét az „A” telep 12 és 18 hónapos korú (n=30, 14 tojó és 16 kakas) vágómadarain vizsgáltam. A vizsgált öt értékes húsrész (outside strip, osztriga, tip, outside leg és medalion) szárazanyag-tartalma 23,84% és 26,23%, nyersfehérje-tartalma 2,36 és 4,50%, nyerszsír-tartalma 2,36% és 4,50%, hidroxiprolin-tartalma 0,01 és 0,08% közötti értékeket vett fel. A panel értékelése alapján a legízletesebb és legporhanyósabb húsrésznek az outside strip és a tip mutatkozott.

The ostrich has been present in Hungary for more than three decades on several significant farms, however, no scientific, known analysis has been conducted so far. The objective of my PhD research was to assess the ethological characteristics and performance of the species, and the microbiological condition of the farms, under domestic husbandry and feeding conditions. The aim of the ethological examinations was to investigate the daily behaviours and social relationships of individuals at different stages of the laying season. There was no difference in the frequency of behavioural elements between sexes and times of the day. Comparing husbandry systems, active comfort behaviour occurred at a 4.88% higher ratio in harems compared to the trios during the observation period. The higher frequency of social behaviours in spring and the lower frequency in autumn coincides with the stages of the production year. The microbiological analysis aimed to assess the bacteriological state of farms, and the standard of hygiene for egg treatment and incubation. The results showed that Escherichia coli and Bacillus spp. were the two most common bacterial species in the analysed samples (faeces, dead-in-shell eggs, dead chicks and swab samples). Escherichia coli was dominant in faecal samples on both farms. It was also present in dead-in-shell eggs and dead chicks. Coliform bacteria, Salmonella spp., Staphylococcus spp., Pseudomonas spp., Enterococcus faecalis, and Klebsiella spp. were also detected. Handling eggs with the use of gloves, and the application of soil disinfection and appropriate concentrations of broad-spectrum disinfectants can reduce egg contamination. The improvement of hygiene in the nursery room would be necessary for the reduction of chick deaths. Egg production was analysed on Farm “B” including years from 2018 to 2021. The laying season lasted 135 days, on average. The hatchability was an average of 55.98%. Most eggs were laid in May and June and the hatchability showed the highest percentage in May, June and July, regarding the four examined years. Presumably, the environmental conditions (dry, warm weather) are optimal for production at this time. The egg composition analysis was conducted on Farm “A” in May and July 2021, including eleven randomly chosen eggs of normal weight range (1200-1600 g). In the eggshell, the content of Ca, K, Mg, and S rose, while that of the Cu and Zn fell. Regarding egg contents, the amount of Mg increased, but that of the Na, P, S, and Zn decreased. The decrease in egg nutrients refers to the depletion of females’ nutrient resources during the production year and should be considered when establishing feeding technology. The analysis of embryonic mortality provides information on the time and cause of embryonic death. During the dissection, the weight of the embryos and their internal organs, as well as the sizes of their body parts were measured. Based on the literature data, the examined embryos could have died at different stages of hatching, from the age of four days up to the 37th-38th days. The pathological changes confirm that the egg handling and incubation technology was improper. By the survival analysis, in the light of factors and ages that are hazardous for total loss, the culling risk can be diminished. The effect of the combination of year and season of the production year, egg weight, annual hatching order and hatchability on the relative risk of total loss (death and culling) was investigated in chicks from hatching until the age of 48 weeks. The relative risk rose by the number of annual incubations (hatching order) which can be explained by the worsening hygiene condition of the incubators during the year. Chicks from the weak-hatchability group had the highest risk of total loss, presumably because of their lower vitality. 33% of the initial hatched population survived until the age of 48 weeks. The investigation of meat production included thirty 12- and 18-month-old slaughter birds (14 females and 16 males) from Farm “A”. The dry matter content of the five examined valuable meat parts (outside strip, oyster, tip, outside leg, and medallion) took on values between 23.84% and 26.23%, the crude protein content was between 2.36 and 4.50%, the crude fat content ranged between 2.36% and 4.50%, and the hydroxyproline content was between 0.01 and 0.08%. Based on the panel's evaluation, the outside strip and the tip were the tastiest and most tender meat parts.