A Keleti-főcsatorna egy szakaszának vizsgálata néhány vízminőségi paraméterre és az üledék elemtartalmának vizsgálata
| dc.contributor.advisor | Pregun, Csaba | |
| dc.contributor.author | Daróczi, Mariann | |
| dc.contributor.department | DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2010-11-04T10:40:13Z | |
| dc.date.available | 2010-11-04T10:40:13Z | |
| dc.date.created | 2010 | |
| dc.date.issued | 2010-11-04T10:40:13Z | |
| dc.description.abstract | A dolgozat keretén belül a Keleti-főcsatornából származó vízminták és üledékminták vizsgálatára került sor. A célom, az volt, hogy megnézzem, hogy az egyes szennyező anyagok milyen mértékben terhelik a mesterségesen kialakított vízfolyást. A mintavétel során a Tiszalöktől Hajdúnánás határáig tartó szakaszból 7 alkalommal vettem mintát. A mintákat öt helyről vettem, olyan pontszerű forrásból, amit jól meg lehetett közelíteni, ez hidakat és horgászstégeket jelent. A mintavevő hely beazonosítására a Google Earth programot használtam. A mintákat mindig azonos időben vettem majd szabványos mintavételi flakonban tároltam a vizsgálatig. A vizsgálatok során a víz nitrit-, nitrát-, ammónium-, foszfát-, vas-, szulfát-, szulfid tartalmát vizsgáltam. A vizsgálat során PF-10 fotométert használtam, melynek szűrőtárcsája 380-720 nm közötti hullámhossz tartományban mér. Ahhoz, hogy meg tudjuk mérni fotométerrel a koncentrációt Viscolor reagenseket kellett hozzáadni a vizsgálni kívánt vízhez. Az eredményeket az MSZ 12749-es szabvány alapján elemeztem. Ebből megállapítható, hogy a csatorna terhelése nitrit- és foszfát tartalomnál jelentős. A többi mért tartalomnál nem szennyezettségi vízminőségi kategóriákba sorolható a víz. A nitrit-, ill. foszfát terhelés elsősorban a mezőgazdaságból és kommunális szennyvízből adódhat. Egy alkalommal a vízmintavételi helyekről üledékmintát is vettem, melynek az elemtartalmát vizsgáltam. A megvett mintát szárítószekrényben kiszárítottam, mozsárban összetörtem, majd szitán apró szemcsésre szitáltam. Ezután következett a mérés, melyhez Niton XLt. 700 típusú műszert használtam. Kapott elemtartalmakat a Müller féle geoakkumlációs index segítségével elemeztem. A kapott eredmény alapján megállapítható, hogy a legszennyezettebb elemek a cink és a nikkel, de még ezek sem voltak rosszabbak másod osztályú (enyhén szennyezett) szennyeződésnél. A többi elem az index alapján a nulla és az első osztályba sorolható. A Keleti-főcsatorna sok ember számára jelent pihenési, kikapcsolódási és sportolási lehetőséget. Ezért is lenne fontos, hogy vigyázzunk rá, így az utánunk következő generáció is ki tudja még élvezni a csatorna nyújtotta lehetőségeket. Ugyanakkor elmondható az is, hogy a parti szakaszok gondozása, nem mindenhol egyforma van ahol jobban meg van tisztítva és járható, de van olyan szakasza is ami kevésbé járható. Ennek legfőbb oka a pénzhiány, így csak a legfontosabb feladatok végezhetők el a csatorna karbantartása során. | hu_HU |
| dc.description.course | környezetgazdálkodási agrármérnök | hu_HU |
| dc.description.degree | Bsc | hu_HU |
| dc.format.extent | 57. oldal | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/100075 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | vízminőség | hu_HU |
| dc.subject | elemtartalom | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány | hu_HU |
| dc.title | A Keleti-főcsatorna egy szakaszának vizsgálata néhány vízminőségi paraméterre és az üledék elemtartalmának vizsgálata | hu_HU |