A Debreceni Egyetem nemzetközi hallgatóinak szabadidejükben történő kultúrafogyasztási szokásai Debrecen városában
Absztrakt
Debrecenben tanul a legtöbb külföldi diák az országban (Berács és Malota, 2011), mégsem mondható el, hogy a város teljes mértékben ki tudja szolgálni a diákok felmerülő szabadidős és kulturális igényeit. A kutatásunk célja, hogy felmérjük a Debrecenben tanuló, diploma mobilitásban résztvevő, nemzetközi hallgatók számára a helyi kulturális intézmények nyújtotta lehetőségeket. Továbbá felmérést készítünk arról, hogy a Debrecenben élő, magyar nyelvet nem ismerők, mennyire akarnak bekapcsolódni a helyi kulturális és szabadidős célú események látogatásába, és, hogy mennyire érdeklődnek az említett programok iránt. A vizsgált csoportról számos statisztikai adat rendelkezésre áll, de igényeik és elégedettségük vonatkozásában nem sok adatot találunk. Fontosnak tartottuk a keresleti és a kínálati oldalt is megvizsgálni. Ebből következően a kutatás eredményeit egyrészt a debreceni kulturális intézmények egy-egy képviselőjével készített félig strukturált interjú, másrészt a nemzetközi hallgatók körében felvett 200 kérdőív válaszai adják. Az eredményekből az derül ki, hogy az intézmények nehezen tudnak kapcsolatba kerülni a hallgatókkal, de nagyobb érdeklődés esetén, nyitottak lennének angol nyelvű programok szervezésére. A nemzetközi hallgatók részéről elsődleges problémaként rajzolódott ki, hogy nincsenek megfelelően tájékoztatva az egyetemen kívül zajló eseményekről. Problémaként említik az angol nyelvű hirdetések hiányát, valamint azt, hogy a helyiekkel nem tudnak kapcsolatba kerülni. Ez a két tényező nagyban meggátolja az ideérkezőket a magyar kultúra megismerésében, ami azért érdekes, mert legtöbben a magas színvonalú oktatás mellett, emiatt érkeznek hazánkba tanulni (Hangyál és Kasza, 2018). Összegezve az mondható el, hogy az angol nyelvű programok iránt lenne érdeklődés, de ehhez megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk az intézményeknek, akik az egyetemet, mint fogadó intézmény is bevonnák ebbe a folyamatba. Az intézmények az egyetemmel való együttműködésben látják a fiatalok bevonzására vonatkozó megoldást, a fiatalok pedig a megfelelő informálásban. Amit viszont a hallgatók elsődlegesen fontosnak tartanak, hogy személyes magyar-külföldi kapcsolatok jöjjenek létre, melyek révén mélyebb betekintést nyerhetnek a helyi kultúrába. A téma vonatkozásában társadalmi célú vállalkozás indítására pályázott egy debreceni szerveződés (idegen nyelvű kulturális és szabadidős portál), mely kezdeményezéshez a jelenlegi dolgozat eredményei releváns adatokat nyújtottak.