A dolgozat témáját a Csepel-sziget területén élő görögkeleti vallású lakosok pátrusnapokkal és egyéb védőszent-ünnepekkel kapcsolatos néphagyományai szolgáltatják. A Csepel-sziget ortodox vallású lakóinak nagy része szerb nemzetiségű, kisebb része pedig bolgár. Önálló identitásuk megőrzésének érdekében rendkívül fontos ápolniuk vallási néphagyományaikat, mivel ezek különböztetik meg őket a környezetükben élő más, főként magyar nemzetiségű lakosoktól. Az ortodox szerbek egyik legfontosabb ünnepe a pátrusnap. A pátrusnap egy család védőszentjének ünnepét jelenti. Hagyományai visszanyúlnak egészen a szerbek kereszténységgel való megismerkedésének korába. A szerb nyelvben a pátrusnapokat Slavaknak nevezik. A család védőszentjének ünnepét általában Slavanak, Krsna Slavanak, vagy Krsno Imenek hívják. A búcsú szerbül Crkvena Slava, míg az iskola védőszentjének ünnepe Školska Slava. A dolgozat célja, hogy bemutassa a Csepel-sziget délszláv lakosságának múltbéli pátrusnapokkal kapcsolatos szokásait, valamint a Csepel-szigeten ma is élő pátrusnapi hagyományokat.