Diplomamunkám elkészítésének alapjául az életet adó vizet választottam, mivel a jó minőségű vízforrások és a tiszta ivóvíz nélkül az emberi élet is megszűnik létezni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy az emberi szervezet jelentős része is vízből áll. Még napjainkban is vannak sajnos olyan területek a Földön, ahol nem jutnak naponta elegendő mennyiségű tiszta vízhez az emberek, ilyenek Afrika, Ázsia és Latin Amerika egyes részei. Erre a problémára hívja fel a figyelmet az is, hogy március 22-én tartják a víz világnapját. Belátható időn belül nem csak a víz minősége, hanem annak mennyisége is súlyos problémát fog okozni. Hiszen hiába borítja a bolygónkat kétharmadban víz, 97%-a közvetlenül emberi fogyasztásra alkalmatlan tengervíz, a bolygón csak csekély mértékben található meg az édesvíz, de annak is a jelentős része fagyott formában van jelen. Az emberiség egyötöd része vízhiányos területeken él, ahol nem csak az embereknek nem jut elegendő tiszta víz, hanem az állatoknak és növényeknek sem, amely kihat így az állattenyésztésre és a mezőgazdaságra is, ami szegénységhez és éhezéshez vezethet. Egyes tanulmányok szerint, a közeljövőben annyira kevés tiszta ivóvízforrás fog rendelkezésre állni az emberiség számára, hogy világméretű háborúk fognak dúlni érte, a víz értéke pedig meg fogja haladni az arany értékét. A szennyezett víz által okozott betegségek elsődlegesen az emésztőrendszerre hatnak, a leggyakoribb és legsúlyosabb betegségek, ami szennyezett ivóvíz fogyasztása révén alakulhat ki a kolera, a vérhas és a tífusz. Ezeknek a betegségek az előfordulásának a gyakorisága a higiéniás szabályok betartásával sikeresen csökkenthető. A megelőzésnél fontos, hogy a kolera és a tífusz ellen létezik védőoltás, azonban ezeknek a hatásuk sem nyújt életünk végéig védettséget a betegséggel szemben. Globálisan folyamatos csökkenés figyelhető meg a szennyezett ivóvízforrásokkal összefüggésbe hozható hasmenéses betegségteherben. Azonos tendencia érvényesült Európában is, de a betegségteher csökkenésének mértéke országonként eltérő lehet. Ezért diplomamunkám célja a szennyezett ivóvízforrások használatával összefüggésbe hozható hasmenéses betegségek által okozott betegségteher összehasonlítása, valamint a változásának vizsgálata Magyarországon és a hazánkkal szomszédos országokban az 1990 és 2017 közötti időszakban. Diplomamunkámhoz az adatokat a Global Burden of Disease (GBD) adatbázisból gyűjtöttem. A Magyarországon, Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában és Ausztriában regisztrált, a szennyezett ivóvízforrások használatával összefüggésbe hozható hasmenéses betegségteher jellemzésére a Disability Adjusted Life Years (DALYs) értékeit használtam fel. A dolgozatomban szereplő adatok az 1990 és 2017 közötti időszakra, az 5 évnél fiatalabb, az 5-14 éves, a 15-49 éves, az 50-69 és a 70 év fölötti korosztályokra, azon belül külön a férfiakra és a nőkre vonatkoznak. A GBD adatbázisból az adatokat excel táblázatokba exportáltam, majd azokból Microsoft Office Excel számítógépes program segítségével vonaldiagramokat készítettem. A DALYs értékeit korcsoportonként ábrázoltam, és nemenként külön diagramokon mutattam be. Az országok morbiditási adatainak összehasonlítása érdekében kiszámítottam az vizsgált nyolc ország 1990-es és 2017-es DALYs értékeinek az átlagát mind a férfiak és mind a nők körében minden korcsoportban. Dolgozatomban öt ábrát készítettem korcsoportonként és nemek szerinti felosztásban. Az első korcsoportban az 5 év alattiak voltak, ahol a DALYs értéke a többi korcsoporthoz képest magasabb volt. A fiúk körében a legnagyobb mutatóval Románia rendelkezett, ahol 1990-ben volt a legmagasabb a DALYs értéke (1342,09/100 000 fő), míg a legkisebb betegségteher Ausztriában volt 2017-ben (6,13/100 000 fő). A lányoknál a legmagasabb betegségteher szintén Romániában volt 1990-ben (1158,4/100 000 fő), a legalacsonyabb eredményeket Ausztriában 2017-ben regisztrálták (5,14/100 000 fő). Az 5 és 14 éves kor közötti korcsoportban a szennyezett ivóvízforrások használatával összefüggésbe hozható hasmenéses betegségek miatti betegségteher a fiúk körében Magyarországon volt a legmagasabb 1990-ben (143,35/100 000 fő), a legalacsonyabb DALYs érték Ausztriában volt 2017-ben (1,8/100 000 fő). A lányok körében a legmagasabb morbiditás Magyarországon volt 1990-ben (161,73/100 000 fő), a legalacsonyabb DALYs értéket Ausztriában regisztrálták 2017-ben (1,79/100 000 fő). A 15 és 49 év közötti korcsoportban a szennyezett ivóvíz használatával összefüggésbe hozható hasmenéses betegségek okozta betegségteher a férfiak körében a legmagasabb Romániában volt, 1990-ben (35,42/100 000 fő), a legalacsonyabb Ausztriában volt 2017-ben (0,78/100 000 fő). Ugyanez a betegségteher a nők körében 1990-ben Romániában volt a legmagasabb (42,52/100 000 fő), a legalacsonyabb Ausztriában volt 2017-ben (0,89/100 000 fő). Az 50 és 69 év közötti korosztályban a szennyezett ivóvíz használatával összefüggésbe hozható hasmenéses betegségek miatti DALYs értéke a férfiak körében Romániában volt a legmagasabb 1995-ben (31,47/100 000 fő), a legalacsonyabb pedig 2017-ben Ausztriában volt (1/100 000 fő). A nőknél a legnagyobb DALYs értéket Romániában regisztrálták 1990-ben (39,48/100 000 fő), a legkisebbet Ausztriában 2017-ben (1/100 000 fő). A 70 év feletti korcsoportban a szennyezett ivóvíz használatával összefüggésbe hozható hasmenéses megbetegedések okozta betegségteher értéke a férfiaknál Magyarországon volt a legmagasabb 2015-ben (106,39/100 000 fő), a legalacsonyabb Ausztriában volt 2000-ben (2,87/100 000 fő). A nők körében a legmagasabb DALYs értéket Magyarországon regisztráltak 2015-ben (120,83/100 000), a legalacsonyabb betegségteher Ausztriában volt 2000-ben (3,48/100 000 fő). Összegzésképpen elmondható, hogy a diplomamunkámban vizsgált országokban változó mértékbe csökkent a szennyezett vízforrások használatával összefüggésbe hozható hasmenéses betegségteher az 1990 és 2017 közötti időszakban. Ez minden bizonnyal annak is tulajdonítható, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítottak az ivóvízforrások védelmére, és megalkották ennek a jogi szabályozását is. A dolgozatomban szereplő adatok azonban azt mutatják, hogy a hasmenéses betegségek miatti morbiditás még 2017-re sem szűnt meg. Ezért a továbbiakban is szükséges az ivóvízforrások védelme és minőségük javítása. Az édesvíz mennyisége a Föld egyes részein folyamatosan csökkenhet, így ezzel párhuzamosan egyre nagyobb rá a kereslet. Mivel az emberiség száma állandóan növekszik, egyre nagyobb lesz az országok vízigénye, valamint növekedhet a mezőgazdaság és az ipar vízfelhasználása is. Azonban a korlátozott vízkészlet mellett fontos megemlíteni az ivóvízforrások szennyezettséget is, aminek hatására a felhasználható víz mennyisége még inkább csökkenhet. Ezért is fontos a vízszennyezés megakadályozása és jogi szabályozása, különböző határértékek felállításával az ipari és mezőgazdasági szennyezések megakadályozása és visszaszorítása érdekében.