Általában a gyermekek anyanyelvüket nagy nehézségek nélkül sajátíthatják el, és ez a folyamat régóta felkeltette különböző tudományos diszciplínák érdeklődését, többek között a nyelvészetét. Az anyanyelv-elsajátítás részleteit illetően azonban még mindig van némi bizonytalanság. A meglehetősen bonyolult anyanyelv-elsajátítás megértéséhez általában négy elméleti megközelítést vizsgálnak (behaviorizmus, nativizmus, kognitivizmus és interakcionizmus). Ezek a megközelítések, bár az anyanyelv elsajátítását különböző nézőpontokból vizsgálják, nem tudnak kielégítő magyarázattal szolgálni. Az igen összetett anyanyelvi-elsajátítás továbbá különböző, minden gyermekre jellemző fázisokból áll, és valójában egész életen át tart. A szakdolgozat a mentális lexikon vizsgálatára korlátozódik, hangsúlyt fektetve annak struktúrájára és elsajátítására. A nyelvészet által elfogadott a mentális lexikon pókhálószerű felépítését részletesebben tárgyalom, akárcsak a hálózatkutatást, amely Kovács László szerint a mentális lexikon részletes leírása miatt háttérbe szorítja a pókhálószerű modellt. A szakdolgozat célja a megemlített kutatási eredmények a jelenleg használt MacArthur-Bates szülői kérdőívben való azonosítása, valamint az elmélet és a gyakorlat együttműködésének hangsúlyozása.