A gyermek kommunikációs - és nyelvi fejlődése meghatározza az óvodai, iskolai életben való helytállását. A szegényes és nehezen gyarapítható szókincs megnehezíti a felé intézett közlések, feladatok, a szövegek megértését. Ezért szükséges a gyermekek szótanulást segítő folyamatainak működését, a mentális lexikonból való lehívás gyorsaságát és pontosságát, szókincsfejlődését és azok befolyásoló tényezőit megvizsgálni. A dolgozat célja a társadalmi különbségek, a hátrányos helyzet hatását vizsgálni a 4-6 éves korú óvodás gyermekek szókincsére, szótanulási folyamataira, tanulási stratégiáira. A kiválasztott vizsgálati módszer a hazai szókincsvizsgálati tesztek közül a Meixner-féle szókincspróba, összesen 72 fő gyermekkel felvéve. A hátrányos helyzetű csoport (37 fő) és a kontroll csoportba (35 fő) tartozó nem hátrányos helyzetű gyermekek eredményeit összevetve azt tapasztaltuk, hogy a szociálisan hátrányos gyermekek szókincse a vizsgált életkoronként lemaradást mutat és szótanulási folyamatai is lassabbak a kontroll csoportba tartozó kortársaiéhoz képest.