Gyomfelmérés és integrált gyomszabályozás badacsonyi szőlőültetvényekben

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorDávid, István József
dc.contributor.authorTörök, Dénes
dc.contributor.departmentDE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2010-05-28T10:15:41Z
dc.date.available2010-05-28T10:15:41Z
dc.date.created2010
dc.date.issued2010-05-28T10:15:41Z
dc.description.abstractA Badacsony - a korábbi tájvédelmi körzet kategóriából - a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létrehozásakor, annak részévé vált. A hegy hagyományos művelési módja a szőlőművelés, amiről számos történeti emlék és írás is megemlékezik. Célom volt, hogy megismerjem a tanúhegy szőlőinek gyomnövényzetét és ezekre az eredményekre támaszkodva korszerű gyomszabályozási stratégiákat dolgozzak ki nemcsak a növény-, hanem a környezetvédelem jegyében is. A gyomfelvételezések során igyekeztem információkat gyűjteni mind a kordonos mind a bakművelésű szőlők gyomnövényzetéről, ezen felül egy mulcsozott ültetvényt is vizsgáltam. A felvételezéseket a 2000. és 2009. esztendőben is három-három alkalommal végeztem el, hogy az aspektusoknak megfelelő gyomflóra változások is figyelemmel kísérhetők legyenek. Kisüzemben és nagyüzemben is öt-öt ültetvényt jelöltem ki. A területek nagyságának és heterogenitásának függvényében a mintavételi helyek száma egy-egy területen 6-30 db közötti volt. A természeti értékek védelmét tiszteletben tartva dolgozatomban csak az integrált növényvédelembe beilleszthető gyakorlati javaslatokat tettem. Diplomamunkámban felhívom a figyelmet a gyomfelvételezéseken alapuló gyomszabályozásra és az okszerű herbicid-használatra. Az új telepítésű, illetve a fiatalabb szőlők gyomflórája jelentősen eltérhet az idősebb ültetvényekétől, valamint minden egyes területen más-más lehet az egyidős szőlők gyomflórája is. Ezért a gyomszabályozásra és a herbicid-felhasználásra vonatkozó döntéseket mindig meg kell előznie egy gyomfelvételezésnek, amelyre támaszkodva a helyes (költségtakarékos, hatékony és környezetkímélő) döntés meghozható. Az integrált termesztésben és főként a védett természeti területeken elsősorban a természetes szabályzó mechanizmusokra kell támaszkodni, ugyanakkor a költségtényezőket sem szabad figyelmen kívül hagyni. Mindezeket szem előtt tartva Magyarországon minden hátrányával együtt a mulcsozás tűnik a legmegfelelőbbnek. A csapadékosabb részeken szóba jöhet még a minden második sorközre kiterjedő füvesítés is, jelen esetben az eredeti, természetes növénytakaró felhasználásával. A teljes felületű füvesítés sajnos nálunk csak az öntözés bevezetésével lenne megvalósítható, de erre egyelőre nincs reális lehetőség. A sorokban se alkalmazzunk gyökérherbicideket, itt glifozáttal lehet megoldani a gyomszabályozást. Kisüzemekben, ahol nincsenek teraszok kialakítva, mindenképpen ajánlatos lenne a rétegvonalakkal párhuzamosan, sávosan, az eredeti növénytakarót felhasználva gyepsávokat létrehozni, vagy mulcsozni.hu_HU
dc.description.courseNövényvédelmi szakirányú továbbképzéshu_HU
dc.description.degreerégi képzéshu_HU
dc.format.extent62hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/96913
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectszőlőültetvényhu_HU
dc.subjectgyomfelméréshu_HU
dc.subjectvédett természeti területhu_HU
dc.subjectintegrált gyomszabályozáshu_HU
dc.subjectmulcsozáshu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Növényvédelemhu_HU
dc.titleGyomfelmérés és integrált gyomszabályozás badacsonyi szőlőültetvényekbenhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)