Új terápiás lehetőségek az oszteoporózis gyógyszeres kezelésében

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorPórszász, Róbert
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézethu_HU
dc.contributor.authorBudai, Bence
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentSzentmiklósi, József András
dc.contributor.opponentDrimba, László
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézethu_HU
dc.contributor.opponentdeptKenézy Kórház, Központi Aneszteziológiai és Intezív Terápiás Osztályhu_HU
dc.date.accessioned2021-06-16T10:57:25Z
dc.date.available2021-06-16T10:57:25Z
dc.date.created2020-11-21
dc.description.abstractAz oszteoporózis valamint a betegség talaján kialakult szövődmények hatalmas kiadásokat és terhet rónak az egészségügyre a világ minden táján. Ráadásul az idősödő populáció következtében a világon mindenütt további egészségügyi költségnövekedés várható. Ugyan a forgalomban lévő viszonylag széles gyógyszerskála lehetővé teszi a betegek egyénre szabott kezelését azonban a betegek számára nehéz, és gyakran évekig tartó folyamatos gyógyszerhasználat szükséges ahhoz, hogy a gyógyszerkészítmény hatása megnyilvánuljon. Emellett vannak antiporotikumok, melyek szedése a betegektől nagy körültekintést, tervezést igényel, és a hosszú távú alkalmazás alatt a mellékhatások kialakulásának esélye is emelkedik. Ilyenek például a mai forgalomban lévő döntően antireszorptív szerek közül a biszfoszfonát típusú készítmények, melyek a gyakori vesefunkció romlást előidéző tulajdonságuk ellenére mind a nők, mind a férfiak esetében az antiporotikus terápia első lépcsőjét képezik. Tanulmányok szerint azok a betegek a legkitartóbbak az oszteoporózis terápiában, akiknél a legritkább a gyógyszeradagolási séma, az adherenciát pedig csökkenti, ha a terápia túl összetett, bonyolult vagy kényelmetlenséget okoz. Az orvostudomány a 2000-es évek elején nagy elvárással tekintett a biszfoszfonát hatóanyagokra, és a gyógyszeres adherencia kapcsán számos tanulmány született, erre a problémára azonban nem találtak megoldást napjainkig. A mai forgalomban lévő szerek ezen hiányosságai miatt az utóbbi években, újabb biztonságosabb, jelentős mellékhatások nélküli, kisebb költségű, az adherencia növelése érdekében pedig egyszerűbb és ritkább gyógyszeradagolási sémával rendelkező specifikus szerek kifejlesztése vált aktív kutatások irányvonalává. Az új terápiás lehetőségek közé tartozó denosumab, abaloparatid, odanakatib és BMP-k lehetnek az oszteoporózis prevenció és terápia új, ezen hiányosságokat kiküszöbölő irányvonalának úttörői.hu_HU
dc.description.courseáltalános orvostudományihu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent53hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/311153
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectoszteoporózishu_HU
dc.subjecttörésprevenció
dc.subjectRANKL
dc.subjectkatepszin K gátló, biszfoszfonát, denosumab, abaloparatid, odanakatib, BMP
dc.subject.dspaceFarmakoterápiahu_HU
dc.titleÚj terápiás lehetőségek az oszteoporózis gyógyszeres kezelésébenhu_HU
dc.title.translatedNew therapeutic options in the pharmacological treatment of osteoporosishu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)