A p53 útvonal génexpressziós vizsgálata glioblasztómában
| dc.contributor.advisor | Hortobágyi, Tibor | |
| dc.contributor.advisordept | Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Pathológiai Intézet | hu_HU |
| dc.contributor.author | Szabó, Renáta Nóra | |
| dc.contributor.department | DE--Általános Orvostudományi Kar | hu_HU |
| dc.contributor.opponent | Bessenyei, Beáta | |
| dc.contributor.opponentdept | Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Laboratóriumi Medicina Intézet | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2018-01-30T15:22:10Z | |
| dc.date.available | 2018-01-30T15:22:10Z | |
| dc.date.created | 2017 | |
| dc.description.abstract | A glioblasztóma (GBM) a leggyakoribb és legagresszívebb primer felnőttkori agydaganat, a betegek medián túlélése kevesebb, mint két év. Kezelése jelenleg a tumor sebészi úton történő eltávolításából és az azt követő kemo- (temozolomid, TMZ) és sugárterápiából áll. A kezelés fejlesztésére irányuló törekvések ellenére, a glioblasztóma továbbra is rezisztens a konvencionális posztoperatív terápiákra, ami miatt a rákkutatás egyik sürgető területét képezi. A WHO 2016-os ajánlása alapján a glioblasztómát az IDH1/2 gének mutációs státusza alapján két nagy alcsoportra különítjük el: vad típusú IDH1 és mutáns IDH1 glioblasztóma. Ezeken kívül, valószínűleg számos gén és géntermék felel az intratumorális heterogenitásért, melyek karakterizálása előbbre viheti a kezelés sikerességét. A daganatok kialakulásának vizsgálata mind az alap, mind a klinikai kutatások kiemelten fontos területét képezi. Epidemiológiai adatok szerint a fejlett társadalmak vezető halálokainak listáján előkelő helyen szerepelnek a rákos megbetegedések. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a diagnosztika, a kezelés, illetve a prognosztika hatékonyságának növelése a molekuláris biológiai szemlélet és eszköztár felhasználásával valósulhat meg. A mutáns p53 fehérje a humán daganatok mintegy felében kimutathatók. A hibásan funkcionáló p53 az interakciós hálózatain keresztül további gének kifejeződését befolyásolja, általuk pedig a sejt sorsát is. Transzkripciós faktorként olyan esszenciális sejtfolyamatokat szabályoz, mint a sejtciklus felfüggesztése, a DNS hibajavítás vagy az apoptózis. Fontos kiemelni, hogy megfelelően működő p53 jelenlétében is előfordulhat a p53 útvonal abnormális működése. Munkánk során a humán p53 jelátviteli útvonal-specifikus RT2 Profiler PCR Array-t használtuk az IDH1-pozitív és IDH1-negatív glioblasztómák jellemzéséhez. 13 olyan gént találtunk, melyek expressziója szignifikáns eltérést mutat a két glioblasztóma alcsoportban, és amelyekről további vizsgálatok bebizonyíthatják, hogy hasznos biomarkerei ennek a betegségnek. | hu_HU |
| dc.description.course | klinikai laboratóriumi kutató mesterképzés | hu_HU |
| dc.description.courseact | levelező | hu_HU |
| dc.description.courselang | magyar | hu_HU |
| dc.description.degree | MSc/MA | hu_HU |
| dc.format.extent | 38 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/247705 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | molekuláris biológia | hu_HU |
| dc.subject | neuropathologia | hu_HU |
| dc.subject | molekuláris onkológia | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Orvostudomány | hu_HU |
| dc.title | A p53 útvonal génexpressziós vizsgálata glioblasztómában | hu_HU |