A munkajogi szabályozásnak a rugalmas foglalkoztatás irányába történő elmozdításának egyik fontos összetevője az atipikus foglalkoztatás keretében történő munkavégzés. Az atipikusmunkajogviszonyok elterjedése világít rá leginkább arra a folyamatra, amely a munka világában zajlik. A dinamikusan változó munkaerőpiaci igények egyre inkább a tradicionális értelemben vett merev munkajogi keretek újraértelmezését várják el, ebből adódóan növekvő jelentőségre tesznek szert az alternatív, kevésbé szabályozott jogviszonyok. Ezekhez a munkáltatók sokkal gyorsabban tudnak alkalmazkodni, költségeket tudnak megtakarítani, emellett a versenyképességüket is fokozzák, a munkavállalók pedig amiatt részesítik előnyben ezeket az alternatív foglalkoztatási formákat, mert a munkavégzés során rugalmas időbeosztással és nagyobb önállósággal bírnak. Mindezeket figyelembe véve felmerül a kérdés, hogy hogyan alakul a munkajog határainak feszítése és a munkavállaló védelmének követelménye az atipikus munkajogviszonyok vonatkozásában? Dolgozatom elsőként az atipikus foglalkoztatás fogalmával foglalkozik, ezen belül is a kifejezés használatának kezdeteivel, illetve a fogalomalkotás nehézségének okaival. Ezt követi a jogalkotás lépéseinek bemutatása az atipikus munkaviszonyokkal kapcsolatban, így a szabályozás alakulásának áttekintése a magyar munkajogban és az uniós jogban, emellett említésre kerülnek az ILO aktusai is a nem hagyományos munkavégzéssel kapcsolatban. Részletezésre kerül a rugalmas foglalkoztatás igénye, illetveaz egyenlő bánásmód követelménye is az atipikus foglalkoztatások vonatkozásában. Végül külön-külön is ismertetésre kerülnek az egyes típusok, amely során a nemzetközi kitekintés és összehasonlítás a hangsúlyosabb szabályozási ismérvek alapján történik. A hagyományostól eltérő foglalkoztatási formák közül a részmunkaidős foglalkoztatást, a határozott idejű munkaviszonyt, a behívás alapján történő munkavégzést, a munkakörmegosztást, a több munkáltató által létesített munkaviszonyt, a távmunkát, a vezető állású munkavállaló munkaviszonyának szabályozási sajátosságait, valamint a munkaerő-kölcsönzés atipikus vonásait és az iskolaszövetkezet keretében történő munkavégzést emelem ki.