A természetközeli állapotú gyepek területe az elmúlt ötven évben Európa-szerte jelentős mértékben csökkent. A megmaradt gyepterületek gyakran degradálódtak, fajdiverzitásuk, csökkent, a korábban összefüggő gyepi élőhely-rendszerek fragmentálódtak. A fragmentálódás és a további degradáció megállításának hatékony módja a megmaradt gyepfoltok összekapcsolása és a foltok közötti átjárhatóság biztosítása, a gyepek területének növelése, és puffer zóna kialakítása féltermészetes gyepek létesítésével. Világszerte, így az Európai Unióban is növekszik a mezőgazdasági művelés alól kivont területek aránya, ezért kézenfekvő megoldás lehet e célok elérésére a művelésből kivont területek gyepesítése. Egyek-Pusztakócs térségében (Hortobágy Nemzeti Park) zajló, az Európai Unió által támogatott gyepesítési programhoz kapcsolódva, gyepesített szántók korai szukcesszióját vizsgáltam. Kutatásaimban arra kerestem a választ, hogy a visszaállítani kívánt gyepek vázfajait tartalmazó magkeverékek kiszórása hogyan hat a korábbi napraforgósok és gabonaföldek vegetációjának fejlődésére. Munkám során az alábbi kérdésekre kerestem a választ: (i) Hogyan befolyásolja alacsony fajgazdagságú (2-3 faj) magkeverék kiszórása a korai kolonizáló közösség diverzitását és fajkészletét? (ii) Milyen hatással van a magszórással történő gyepesítés a korai stádiumú növényközösségek fajainak fitomasszájára? (iii) Milyen gyors az átmenet a gyomok által dominált közösségek és az évelő füvek által dominált vegetáció között? Intenzív művelésű napraforgósok és gabonaföldek helyén 111 ha területen végeztünk magvetéses gyepesítést 2006-ban. A gyepesítés során 4 szántón szik és 2 szántón löszgyepi vázfajokat tartalmazó magkeveréket használtunk 20 kg/ha mennyiségben (szik magkeverék: Festuca pseudovina, Poa angustifolia, lösz magkeverék: Festuca rupicola, Poa angustifolia, Bromus inermis). A gyepesítés sikerességét állandó kvadrátok vegetációjának felmérésével és fitomassza mintavétellel vizsgáltam. A vetést követő évben a vegetációban gyom karakterű kétszikű fajok voltak jellemzőek (pl. Anthemis arvensis, Matricaria inodora, Capsella bursa-pastoris, Cirsium arvense). Az évelő dominanciájú gyep kialakulása gyorsnak bizonyult. A vetett füvek a gyepesítést követő harmadik évben minden vizsgált területen dominánssá váltak, kiszorítva a gyomokat. A vetett magkeverék fajai erőteljesen csökkentették a korai kolonizáló közösség fajszámát és diverzitását. A gyepesedés folyamán, több területen elindult a fűavar felhalmozódás; 2008-ban 4 területen szignifikánsan magasabb holt fitomassza tömegeket detektáltam. Ezzel szemben a kétszikű fajok fitomassza tömege 2009-re a 2007-ben detektált mennyiségek harmadára csökkent mind a 6 területen. Eredményeim jól mutatják, hogy a magvetéssel történő gyepesítés hatékony módszer fajszegény gyepek domináns fűállományának helyreállítására és a gyomok visszaszorítására. A céltársulásokat jellemző kétszikű kísérő fajok spontán betelepülése azonban lassú. Ennek segítésére további beavatkozások szükségesek. A gyepek kétszikű magkeverékkel történő felülvetése, szénaráhordás illetve legelő állat segítségével történő propagulum behozatal segítheti a kétszikű kísérőfajok megtelepedését.