Szakdolgozatom célja az egyén munkaértékeinek vizsgálata a nem, az életkor, az iskolai végzettség, és a foglalkozás függvényében. A dolgozatban mindenek előtt bemutatom a munkaértékek vizsgálatának fő indokait, majd definiálom a témához kapcsolódó legfontosabb fogalmakat. Ezt követően kitérek az értékek és a munkaértékek nemzetközi és hazai kutatásának legfontosabb jellemzőire, továbbá a munkaértékek és az általam vizsgálni kívánt háttérváltozók kapcsolatával foglalkozó szakirodalom eddigi eredményeire. A dolgozat második felében ismertetem az általam elvégzett empirikus kutatás mintájának legfontosabb jellemzőit, valamint bemutatom a kutatási eszközt. Ezt követően kitérek a vizsgálat lefolytatásának folyamatára, az elemzés során alkalmazott eszközök és módszerek bemutatására, végül pedig bemutatom az empirikus vizsgálat eredményeit. A szakdolgozatban 4 kutatási kérdést és ezekhez kapcsolódóan 7 hipotézist fogalmaztam meg a fent ismertetett változók és a munkaértékek kapcsolatára vonatkozóan. Az empirikus vizsgálat során 204 fő válaszait dolgoztam fel, akik az általam összeállított online kérdőívet töltötték ki. Feltételeztük, hogy a nők és férfiak munkaértékei között eltérések lesznek tapasztalhatóak: a nők esetében a kreativitás, az altruizmus és a társas kapcsolatok, míg a férfiak esetében az autonómia, a változatosság és az anyagiak fognak elfogadott értékként megjelenni. A vizsgálat eredményei alapján a nemek között egyértelmű eltéréseket tudtunk kimutatni az elfogadott és elutasított munkaértékekkel kapcsolatban, ugyanakkor ezen eltérések nem aszerint alakultak, ahogyan azt a korábbi vizsgálati eredmények alapján feltételeztük. Az eddigi szakirodalmi eredmények alapján továbbá feltételeztük, hogy a különböző életkorú személyek munkaértékei között eltérések lesznek felfedezhetőek, azonban ez nem a generációs különbségnek tudható be. Eredményeink alapján a különböző generációba és születési kohorszba tartozó egyének munkaértékepreferenciái között szintén eltéréseket fedezhettünk fel. Előfeltevésünk volt, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők nagyobb mértékben fogják előnyben részesíteni a poszt-materiális értékekhez kapcsolódó munkaértékeket, valamint a különböző foglalkozású személyek munkaértékei között is fogunk eltéréseket felfedezni. Az elemzés során azt is megállapítottuk, hogy az iskolai végzettség és a foglalkozás szintén hatást gyakorol az egyének munkaértékeinek alakulására, ugyanakkor az iskolai végzettség esetében a csoportok közötti eltérések nem az előfeltevéseink szerint alakultak. A szociokulturális státusszal kapcsolatban feltételeztük, hogy az általunk vizsgált változók szintén hatással lesznek a munkaérték-preferenciára. A szociokulturális státusz munkaértékekre gyakorolt hatásával kapcsolatos hipotéziseinket azonban szintén csak részben tudtuk elfogadni. Megállapíthattuk tehát, hogy minta alacsony elemszáma miatt ez a kutatás leginkább felderítő jellegű, azonban további kutatások megalapozásául szolgálhat.